A sok napsütés hatására, valamint csekély mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava. A víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-t is. Ásványi anyagokban gazdag vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
Strandok
⇒ Gárdonyi Strand és Sport Beach A gárdonyi Sport Beach az ország első öko szemléletű és a Velencei-tó egyetlen Kék – Hullám Zászló minősítésű strandja – a világ legszebb strandjai között is számon tartják. [Gárdony, Harcsa u. 2.]
⇒ Agárdi Élmény- és Gyógyfürdő A Velencei-tó térségének egyetlen gyógy- és élményfürdője egy nyitott és három fedett termálvizes medencéjével egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket. [Agárd, Fürdő tér 1.]
⇒ Gárdonyi TóParty strand Velence és Gárdony határán. Ősfás, árnyékos, sekélyebb vizű partszakasszal, amely a családosoknak vonzó. [Gárdony, Ibolya u.]
⇒ Agárdi Park Strand és Kemping Szép hosszú a partszakasza, úszásra azonnal és kellően mély a víze, de a gyerekek számára egy kis öblöt alakítottak ki, itt biztonságosan pancsolhatnak, a legeslegkisebbeket körmedence várja. [Agárd, Chernel István u. 56-48.]
⇒ Agárdi Napsugár Strand Nem ajánljuk, mert akkor mindenki idejön…és nem marad hely nekünk. Mi minden van itt? Gyerekeknek: homokos part, sekély víz napfényárnyékolóval. Nagyobbaknak: vízi-vidámpark. Sportosaknak: homokos foci és röplabdapálya, és egy lábtengós, meg egy kosaras, persze betonozott. Mindenkinek büfék, kölcsönzök, árnyas fák, napágyak…A stradon belüli a Café69 napozóstandja és büféje pedig elsőrangú.[Agárd, Chernel István u. 1.]
Dinnyési Fertő
A vizes, nádas terület védett. A Velencei tóról kiszoruló védett madaraknak nyújt zavartalan élőhelyet. A gémek kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ itt.
A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett egy igazán különleges kirándulóhely, hiszen egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos. [Nyitva: csak előre bejelentett csoportok részére, szakvezetéssel látogatható.]
Pákozd-sukorói csata emlékkiállítás
Az 1848. szeptember 29-i ütközet 150. évfordulóján megnyitott kiállítás írott és tárgyi emlékekkel a Jellasics seregei felett aratott győzelem történetét idézi fel a pákozdi hegyen lévő emlékműnél. A csata emlékművét a Velencei-hegység déli nyúlványán, a Mészeg-hegyen 1951-ben állították. Az emlékműtől széttekintve jól látható a háromszögű csatatér egy része. A csatát Pákozd, Pátka és Sukoró térségében vívta a magyar honvédsereg a Velencei-tó északi partján, a Székesfehérvárról Budára futó rövidebbik országút védelméért.
Pákozdi Ingókövek
A gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, jellegzetes alakjukat a szél és az eső eróziójának köszönhetik. Az egyik leglátványosabb kirándulóhely. Néhány tömb az élével támaszkodik csupán a sziklára, amelyen kimozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének. Itt olvashatsz az ⇒ ingókövekről.
Nadapi Szintezési ősjegy
Nadap területén található az Országos Szintezési Főalappont, vagyis a Nadapi Ősjegy, amely a térképészeti és építészet magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. Azt kevesen tudják, hogy Nadapon két ősalappont is van, az ismertebb Adriai szint feletti, valamint a később meghatározott Balti szint ősalappontja. (Ezt a Varsói Szerződés idején hozták létre, a kettő között 63,5 cm az eltérés, és az adriai mellett áll, bár kissé eldugva néhány tíz méterrel odébb). Az adriai szintezési ősjegyet az 1888-ban állított emlékmű jelöli. Amikor létrehozták, még kevés európai országban határoztak meg ilyen szintezési hálózatot. [A főútról könnyen megközelíthető, tökéletesen ki van táblázva. Szép kirándulóhely.]
Vörösmarty Emlékmúzeum
Bár nem Kápolnásnyéken született, de az 1802-ben épült gazdatiszti házban nevelkedett a Szózat költője. Esztendős is elmúlt, mikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. A szobák berendezése, a bútorok, a tárgyak olyanok, amelyekhez hasonlók Vörösmarty hétköznapi világát alkották. Bár kevés az eredeti relikvia, itt található a költő íróasztala – rajta a Szózat kézirat-változataival, egy intarziás komód, mely a család hagyatékából való, s az a kobaldkék keretben apró pöttyökkel, virágokkal díszített tál, melynek hátoldalán a következő, tintával írott szöveg olvasható: “Ez a pecsenyéstál egykor Vörösmarty Mihályék háztartásában szolgált, tehát a nagy költőnek személyesen használt tulajdona volt. Mikor Vörösmarty Mihály 1855-ben mint már nagy beteg Pestre költözött, neje egyes apró holmikat eladott…” A kiállítás a legfontosabb dokumentumok segítségével bemutatja a költő életútját, pályaképét. [Kápolnásnyék, Vörösmarty Mihály u. 31.]
⇒ Honlap és fotók: velenceito.info
Fotók: wikipedia by susulyka
