Az ország legmagasabb pontja. Hóesés vagy rügyfakadás – két remek alkalom, hogy a kékestetői lejtők megteljenek síelőkkel, túrázókkal.
Az állatpark egy tölgyerdő mélyén igazán különleges állatok otthona. Teljes értékű állatkert, vadban gazdag és látványos. Lakik itt fehér tigris és oroszlán, afrikai elefánt, komodói sárkány, medve, tigriscápa, indiai orrszarvú és gepárd is.
A Zöld Piramis ⇒ földalatti szintjén az Indiai Óceán élővilága jelenik meg. A látogatók üvegfolyosóban sétálva figyelhetik az akváriumban élő cápák, ráják, korallok világát.
Az Ócenárium fölötti Esőerdőházban függőhidak magasságából figyelhetők meg a dzsungel gyönyörű növényei és a komodói varánusz, az orángután, a páncélos rinocérosz, a krokodil vagy az óriáskígyó.
Bár sziklás talaj helyett homokon élnek itt jegesmedvék, bármikor megmártózhatnak feszített víztükrű medencéjükben. A borjúfókák, jegesmedvék és pingvinek világa a víz alatt is megfigyelhető…
Az oroszlánfókák – Gino, Leoni és Alf – igazi show műsort produkálnak gondozóikkal együttműködve.
A Majomerdőben ⇒ madagaszkári makik között sétálhatnak a vendégek, a hosszúfarkú félmajmok olykor ezt s azt el is csennek.
A kenguruk csapata egy bekerített árnyas erdőben él az ausztráliai nagy futómadarak, az emuk társágában. Az indiántábor lakói a bölények, a lesben álló pumák és a játékos mosómedvék.
A magyar Parasztudvar ⇒ bemutatja mindazokat a háziállatokat, melyek egykor és ma körülvették az embert. Kecskék, csirkék, fecskehasú mangalica disznók, erdélyi és hortobágyi racka juhok meg a magyar szürke marhák.
Honlap és fotók: www.sostozoo.hu
Az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike, hosszan elnyúló üdülőhely, gyógyvizeiről híres község, meseszép angolparkkal, és pompás túraútvonalakkal.
Parád dúskál a gyógyforrásokban, köztük a legnemesebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak – a fürdőmúzeum ásványvízgyűjteménye 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából.
Ilona völgy
Parádfürdőtől 5 kilométerre zubog alá vagy 8 méter magasból hazánk legnagyobb vízesése… kicsi ez a világ zuhatagaihoz képest, de legalább természetes és tényleg megkapóan szép.
Tőkés-kút táplálja azt a két kis forrást, amelyből az Ilona-patak ered. Hogy aztán erőre kapva, sziklákon törve át magát zuhanjon alá egy katlanban. Vékony sugara a Sándor-rét irányából mutatja legszebb arcát, esős idők után megduzzad, télen pedig befagy, így akár fel is lehet kapaszkodni rajta. Egy Ilona völgyi kirándulás – amely ösvényre egy székely kapun át vezet az út – még szebb élménnyé teszi a patakot szegélyező vadgesztenyés, útközben a Szent István-csevice kútnál olthatják szomjukat a túrázók.
Ősjuhar
A világon egyedülálló Mátrai ősjuhar a 24-es számú főút áll, pontosan ott, ahol a Köszörű-patak a Parádi-Tarnába ömlik – nincs párja az egész földkerekségen, a tőből kettéágazó fa egyik része már kiszáradt, a másik 20 m magas, és bár minden évben termést hoz, de magvai csíraképtelenek…
Cifra istálló
Parádfürdő legnevezetesebb látnivalóját, a Cifra istállót 1880-ban Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György építtette, kocsimúzeumában díszes Eszterházy-kocsi, Károlyi-hajtókocsi, Gavallér-kocsi, az országházi és az egri érseki díszhintók láthatók, a vörös márvánnyal díszített istállóban pedig remek kancák és mének.
Parád a palócvilág egyik központja, a zsúptetős Palóc tájház egy tipikus nagycsalád 19. századi portáját és életmódját mutatja be 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve.
⇒ Honlap és fotók: parad.hu
Mátrafüred után a főúthoz közel búvik meg az erdő és egy tisztás találkozásánál az ország egyik kedvenc kirándulóhelye. Kempinggel, étteremmel, bazársorral… kiépített parkolóval.
Sástó szigetére fahíd vezet, a tó vizén csónakázni és vízi biciklizni lehet, partján simán pecázni, még zsebpecát is árulnak az élelmes kereskedők. A tó egy kellemes sétával a kiépített ösvényen körüljárható.
A tó mögötti, közeli kilátóból Gyöngyös és a Mátra gerince felé egyaránt kiváló panoráma kínálkozik.
A kilátót eredetileg olajfúró toronynak szánták, Romániából hozták át, de a hazai szabványoknak nem felelt meg, így a hetvenes évektől a kirándulókat szolgálja és a meseszép panorámák szerelmeseit. Tiszta időben az 53 méteres magasból Tiszáig el lehet látni. A kilátó tövében távcsövet is lehet bérelni.
Sástó a kicsik és nagyok kedvence, a tó kacsáit előszeretettel eteti mindenki. A hatalmas tisztáson ki-ki kedvére játszadozhat, piknikezhet, a kijelölt helyeken tüzet is gyújthat. Télen korcsolyázni is lehet a tavon.
Az erdő gazdag vadban és madárban, gyakori a vaddisznó, az őz, a szarvas, a róka. A tóban kevés a hal, de zsebpecával kárászokat foghatnak a gyerekek. Alkonyatkor az erdő szélén őzek is megjelennek…
Sástó igazi központja a túrázni vágyóknak: a szélrózsa minden irányába el lehet indulni a jelölt turista útvonalak egyikén. A legkedveltebb a Mártaháza felé vezető út észak-nyugati irányban (sárga háromszög jelzéssel). Mátraházáról Parádfürdőt és Recsket érintve a Siroki várig lehet túrázni, az útvonal 14 kilométer és nem is megerőltető, de a táj a legkisebb fáradságért is kárpótol. Visszafelé már kaptat az út, okosabb busszal Sástóra visszatérni.
Honlap és fotók: sasto.hu
Fotók: onedoor.hu by milan seres
Egy kedvesen zavaros szóképpel élve: ez az ipolytarnóci őskori Pomei
Különleges őskori világ tárul a látogató elé az Ipolytarnóci parkban. Egy vulkáni katasztrófa által betemetett s konzervált ♦ világ emlékei: tengerparti homokkőben lapuló cápafogak, megkövesedett szubtrópusi fák, egzotikus növények lenyomatai, régen kihalt ősvilági szörnyek lábnyomai…
De nem egy vitrin alá terelve, hanem eredeti helyzetükben, egy páratlanul izgalmas geológiai tanösvény mentén. Több mint húszmillió évvel forgatva vissza az idő kerekét.
A Csapás-völgyben több mint 20 millió éves ősleletegyüttes bújt meg.
Ez a világ harmadik leggazdagabb lábnyom-őrző lelőhelye.
A megmaradt lábnyomok alapján azonosított ősi állatokról, köztük néhány bestiális vadról a túra végén, az eredetében megőrzött élőhely felett egy ♦ háromdimenziós vetítés foglalja össze a látottakat, mozgásukban is megelevenítve az állatokat és környezetüket.
Az ösvény különleges látnivalója a ♦ világ legnagyobb ismert, kövesedett óriás fenyője. A közeli Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. Sokáig a helybéliek hídként használták a 100 m magas és 8 méter átmérőjű, a kovasav által kőkeménnyé vált famatuzsálemet. Ma három nagyobb darabja látható.
A park egész napos élményt kínál, Kőzetparki és Biológiai ösvényei egyfajta szabad bóklászást tesznek lehetővé, kiépített pihenőhelyekkel, a Kőszikla ösvény pedig négy kilométeren át hosszú vízmosások, különleges kőzetek, elhagyott kőbányák mentén vezeti a kirándulót, igaz, ide már kell némi kondíció is.
A parkban láthatók azok az évmilliókon át mélyen a föld alatt lapuló ősfenyők, amelyekre 2007-ben bukkantak Bükkábrányban. A 16 ritka, csillogóan megkövesedett fatörzs- ősmaradványok kora mintegy 7 millió év.
Újdonság a ♦ lombsétány A mintegy 150 méter hosszú és 8-10 méteres magas, a fák lombjai közt húzódó, keskeny függőhídjairól különleges rátekintés nyílik az erdei világra.
A lombsétány alsó szintjeit szabadon, felső szintjeit biztosítással és szabályozottan tehetik próbára a látogatók.
⇒ Honlap és fotók: osmaradvanyok.hu
Cseppkövekbe vetülő fantázia, de önmagában is csuda szép. Gyalog is bejárhatók a legizgalmasabb termei.
A Baradla–Domica évszázadok óta látogatott cseppkőbarlang. Teljes hosszúsága a szlovákiai szakasszal együtt meghaladja a 25 kilométert. Természetes bejárata Aggtelek község határában, egy messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik – már a neolitikum embere is menedékre talált itt. Jósvafő községig húzódó főágának hossza 7 kilométer. A barlangot páratlanul változatos színű és formájú cseppkövek díszítik. Épp ezért az egyik leglátogatottabb kirándulóhely.
Aggtelek
Széles lépcsősor vezet le a Csontház-terembe, amely a barlangi medve csontjaival, kő- és csontszerszámokkal együtt emberi csontvázakat is rejt, a régészek szerint a török idején ide húzódó s éhen halt menekültek földi maradványait.
A Teknősbéka-teremben láthatóak először érdekesebb cseppkő képződmények, köztük a tátott szájú Csuka, s a kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknős páncélján. Egy kis híd vezet innen az ivásra is alkalmas Ifjúság-kútjához. A magasból lelógó hatalmas Nagyfüggöny és a Fekete-terem mellet elhaladva egy mesterséges alagút vezet Tükör-terembe, ahol esős időszakokban a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes szépségével tükröződik a vízben.
A hatalmas Hangversenyterem misztikus hangulatát és káprázatos szépségét fény és hangjáték teszi teljessé. A kitűnő akusztikájú terem ma koncerteknek ad helyszínt.
Sőt barlangi esküvőket is rendeznek itt. S ide érkezik e felsőbb barlangokból a mitológiai lét és máslét világát elválasztó Styx-patak vize.
Lépcsősor vezet fel a Fekete-terem koromtól sötétlő cseppköveihez. Szépséges képződménye a 13 m átmérőjű Óriás-oszlop vagy Nagyoltár, mellette a Fülesbagoly, a mennyezeten pedig az Óriáslábnyom.
A Fekete-teremből mesterséges áttörés vezet a Tigris-terembe, ahol a karcsú cseppkövek közül figyelemre méltó a Széchenyi-emlékoszlop valamint a Gyémántpalota elnevezésű képződmény. A terem falán a földtörténet triász időszakában élt élőlények mészvázainak maradványai, csigaház, tengeri liliom láthatóak.
Az Oszlopok csarnokában a 13 aradi vértanú emlékoszlopai sorakoznak, majd az Egri minaret, a Rokokó ruhás nő, és a Kínai pagodák cseppkőváltozatai tűnnek fel. Innen lépcső vezet a terem Kilátójára s a cseppkő Xilofonhoz, amely kissé megkopott a korai látogatók zenei önkifejezéseinek nyomán… kisebb termeken át visz a felszínre az út, a kijárattól jobbra s fél kilométerre a szlovákiai határ, balra pedig visszavisz az út a bejárathoz.
Jósvafő
A mintegy 25 km-es Baradla-barlang aggteleki része mellett a főág Vörös-tó-Jósvafő közötti két kilométeres kiépített szakasza is látogatható. Ez a világ leghosszabb villanyvilágítással, kiépített járdákkal bíró idegenforgalmi barlangja. Azok számára is új élményt nyújt, akik már korában megtekintették ezt a különleges adottságokkal rendelkező részét a barlangrendszernek.
A barlangtúra útvonala a Styx-patak medre mentén halad, érintve hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, valamint a barlang legnagyobb termét, az ún. Óriások-termét, ahol rövid zenehallgatásra is sor kerül. A túra során kb. 2 órás, 2,3 km-es sétát tesznek a látogatók a Baradla-barlang fogadóközpontjától az ún. vörös-tói bejáratától a jósvafői kijáratig. A vörös-tói járműparkolóhoz rendszeres autóbuszjárat viszi vissza a látogatókat, a barlang nyitvatartási ideje alatt!
⇒ Aggtelek, Baradla oldal 3.Hőmérséklete: 10.5-11,0 oC | Relatív páratartalom: 95-100% .
Honlap és fotók: baradlabarlang
Fotók: wikimedia.org by a.stafiniak
Az őshonos bivaly fajbemutatásának központja. A bivalyokat tavasztól-őszig a bemutatóhelyről induló, 1,5 kilométeres sétaút bejárásával lehet megnézni.
A telep fontos szerepet játszik a bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében.
Interaktív kiállítás, távcsövek, kilátópontok, pihenőhelyek és a bivalyokat bemutató tanösvény várja az érdeklődőket. A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottak ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató.
A 30 hektáros területen 200 bivaly él. Télen az állatok az istállóban láthatók.
Honlap és fotók: facebook by bivalyrezervatum
Az ország egyetlen csónakkal is bejárható barlangja. A mintegy három kilométer hosszú barlang pompásan megvilágított, kétszáz méteres szakasza egy vízi körútvonalon járható be.
Igaz, ez nem magától értetődő, a csónakázható szintet a Tapolca-patak visszaduzzasztásával érik el.
A víz az átlagosnál melegebb, 18-20 fokos, mélysége csupán egy méteres, s a barlang klímája kellemesen hűvös, egész éven át 20 fok körüli.
A víz alatti reflektorok segítségével megfigyelhető a barlang egyetlen halfaja, a csetri vagy más néven a fürge cselle.
A barlang föld alatti termeire 1902-ben találtak kútásás közben. Tóth Pál pékmester telkén ástak, amikor a 14 méteres mély gödörben hirtelen nyílás keletkezett. A kútásók átbújtak rajta, s így fedezték fel a három-öt méter magasságú, folyosókkal szabdalt barlangrendszert. 1937-ben már csónakkal is bejárhatóvá tették az egyik ágát.
A négy kilométerre tehető járatrendszerből ma két és fél kilométernyi ismert. Az utca szintjéről 75 lépcsőfokon jutni le a barlangba, melynek legnagyobb terme, a Lóczy-terem csaknem 20 méter hosszú, 3-5 méter széles és 8 méter magas. Itt, valamint a Batsányi-teremben eredeti szépségükben csodálhatók a vízoldotta üregek.
Felszíni vizek és a mélyből feltörő meleg források találkoznak a mészköves barlangokban, szökésüket egy agyagos vízzáró réteg akadályozza meg. Emiatt nincs valódi cseppkő sem a barlangban, zártsága miatt a denevérek se juthatnak be ide, az egyetlen élőlény, a cselle is a Malom tó felőli járatokon át érkezik.
Az egyenletesen 20°C hőmérsékletű, közel 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt légúti betegségek gyógyítására használják.
A barlangból tizenöt évre eltűnt a víz, még lábfürdőre való sem maradt. A Bakony karsztvízrendszerét kegyetlenül tönkretevő bauxitbányászat miatt. Az alumíniumipar haldoklása azonban végül is megmentette mocsarait, lápjait és karsztforrásait, így ismét kristálytiszta vízzel telt a tavasbarlang is.
A Tapolcai-tavasbarlang mikroklímája, levegőjének összetétele rendkívül jó hatással van a légúti betegségek gyógyítására. A Tapolcai Kórház alatt húzódó lezárt járatát ezért a Kórházbarlang betegei számára tarják fenn.
Tapolca nevezetessége a Malom-tó, amelynek épített környezete – régi házai, vízimalma – igen érdekes látvány, igazi különlegessége, hogy a tó vize közvetlen összeköttetésben áll a barlanggal. Így vált lehetségessé, hogy a tóban élő fürge csele bejutott a barlang vizeibe, ahol egy egyedi barlangi változata fejlődött ki, amely formájában is eltér felszíni ősétől.
Honlap és fotók: bfnp.hu , tavasbarlang.hu
A Duna-Tisza közének mocsarai, szikes tavai, valamint homoki és szikes gyepei, löszpusztái jellemzik e tájat.
Az 52-es úton a 20-as kilométerkő után oktatóközpont várja a látogatókat: a piros jelzésű túraút Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány védett természeti értékeit köti össze. A védett területeken bemutató övezetek fogadják a látogatókat. Ezek tanösvénnyel, túraútvonalakkal, olykor megfigyelő tornyokkal, vagy egyéb kültéri létesítményekkel ellátott helyek (Bugac, Tőserdő, Kolon-tó, Fülöpházi buckavidék). A bemutató övezetek egyénileg és csoportosan is felkereshetők. Csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.
Kirándulóhelyek
SZIKES PUSZTÁK ⇒ Sima szikfoltok, sótűrő növények és barnásvörös gyep. Itt él a legtöbb túzok és székicsér, de itt fészkel az ugartyúk és a búbos banka is. A szikes tavak jelentős költő- és vonulóhelyek. A sekély vizű nádasokban a vadréce, a nyári lúd, a bölömbika és a barna rétihéja neveli fiókáit.
HOMOKVIDÉK ⇒ Az Ős-Duna hordalékkúpjából alakult, amikor a szél formálja a futóhomokot a lösz felett, néhány mozgó homokbucka ma is látható e tájon. A buckavonulatokat árvalányhajas pusztagyepek borítják, a buckaoldalakon borókás-nyárasok élnek. Lakói a homoki, a zöld és a fürge gyíkok, a búbos banka, a gyurgyalag és a sárgarigó. Itt terem a bugaci orchideafaj, a nőszőfű, a tartós szegfű és a homoki kikerics.
VIZIVILÁG ⇒ Tőserdő romantikus és békés tiszai környezet. A víz felszínén fehér virágú tündérrózsa, a sárga színű vízitök ringatózik, a parti szegélyeken mocsári nőszirom, békabuzogány tanyáz. A környező erdők ritka madara a fekete harkály. A madárvilág csónakkal figyelhető meg a legjobban. A Holt-Tisza ezen Lakitelek közeli szakaszát egy szabad strand, a termálfürdő és kemping teszi közkedvelt pihenőhellyé.
BORÓKA TANÖSVÉNY ⇒ Bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezik még a pásztorépítmények és a Pásztormúzeum. Az ösvény a múzeum közeléből indul. [Hossza: 2900 méter]
BUGACI PÁSZTORMÚZEUM ⇒ A kiskunsági pásztorok életét mutatja be. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója: a hűvösölő és a kontyos kunyhó is. A múzeum mellől indul az Ősborókásba vezető túraút. [Nyitva: májustól novemberig]
Honlap és fotók: knp.nemzetipark.gov.hu | bugacpuszta.hu
A Körös menti városban ritka változatos és izgalmas a vízparti élet, az arborétum pedig elvarázsol.
Arborétum
A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek – a gróf Bolza Pál által a múlt század első évtizedeiben telepített világhírű park a világ számos tájáról 1600 fa- és cserjefajt mutat be a látogatóknak, mocsári ciprusai külön figyelmet érdemelnek.
Az arborétum egy még bőven fejleszteni való makettparkkal parkkal bővült, ahol az ország nevezetességei makettméretben sorjáznak a látogatók elé.
Bolza József – Pepi gróf feleségéről, Batthyány Annáról kapta nevét az Anna-liget, ahol a Körös-völgyi látogatóközponttól induló tanösvény mutatja be a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculatát, növény- és állatvilágát.
Látnivalók
⇒ Szarvas szobor A klasszicista Bolza-kastély Holt-Köröshöz vezető lépcsősorán a capitoliumi farkas méretazonos másolata áll Romolusszal és Rémusszal – a város jelképét jelentő, 1913-ban készült Szarvas bronzszobor eredetileg a kastély kertjében állt. Most a Szabadság út 30 előtt. Kissé elrejtve.
⇒ Ótemplom Szarvas második legrégebbi műemlék épülete, Tessedik Sámuel emeltette Evangélikus Ótemplom 1786-1788-ban épült, belső méreteit érzékelteti a földszinten és a karzatokon levő 4142 ülőhely.
⇒ Szabóműhely A Bem utca 8. szám alatti ház egy családi manufakturális szabóműhely gyűjtemények bemutatóterme, eredeti helyükön láthatók a szabók által használt szerszámok, minta könyvek és próbababák.
⇒ Tessedik iskola A Vajda Péter utcában áll Szarvas legrégibb műemlék épülete, e majorban nyílt meg 1780-ban Tessedik gazdasági iskolája, körülötte 3,5 hektáros gyakorlókerttel.
Mértani központ
1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelzi, az itt álló székelykapun át vezet az az emlékút, amely 17 stáción keresztül vonultatja fel Magyarország történelmének jelentős állomásait – a történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.
⇒ Honlap és fotók: szarvas.hu | korostourist.hu
Az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj lakói az államalapítás óta álltak őrséget itt, a gyepűt, az országhatárt őrizték.
Védték a német betörések idején, az oligarchák ellen, harcoltak tatárok és törökök, osztrákok ellen, de Bocskai, Rákóczi, Kossuth zászlói alatt is. A határ menti elzártság hatásaként e táj viszonylag zavartalanul megőrizhette természeti értékeit.
Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta itt, egy helyben élnek.
A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki: a néhány házból álló dombtetei településrészek, a szerek laza együttese alkotta az egyes településeket.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket. A néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből álló szerek a nevüket az ott élő családokról (Baksaszer), vagy a természeti viszonyaikról (Felsőszer), esetleg valamely helyi jellegzetességről kapták (Templomszer). Sajátosságuk a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is jelentette. A szereket dűlőutak kötötték össze, a köztük lévő mocsaras völgyek és erdők pedig rejtekhelyül is szolgáltak.
Az Őrség területén nem volt jellemző a kővárak építése, szerepüket az erődszerű templomok vették át. Többnyire román- vagy gótikus stílusban épültek Árpád-kori alapokra. Legszebb példái a veleméri, őriszentpéteri, hegyhátszentjakabi, szőcei templomok. A népi faépítészet remekei az un. szoknyás haranglábak, köztük a pankaszi-, a gödörházi-, a kercaszomori. A népi vallásosságra az utak menti pléh- és fa Krisztusok emlékeztetnek.
Magyarszombatfa és Gödörháza
Főutcáján a fazekas hagyományok ma is élnek: sok porta bejáratánál ott lóg a fazekas cégér. Szívesen megmutatják a műhelyt is, beavatva az érdeklődőt a korongozás fortélyaiba.
Az őriszentpéteri erődített román stílusú templom
1230 körül épülhetett, különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzata. A faragott kövek stílusa a jákiéval rokonítható. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
A pankaszi szoknyás harangláb
tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp.
A szalfői-pityerszeri skanzen
épületei a középkori eredetű faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek. Nevezetes az úgynevezett kerített ház, melynek egyik oldalán a lakóház áll, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. Így vált védhetővé a gazdaság betyároktól, tolvajoktól. Egyedülálló épület az emeletes kástu is, melynek földszinti részén tárolták a zöldségféléket és a bort, az emeleten a húsárut és szemes terményeket. A ház első emelete alatt s oldalán – mint manapság a garázsok – egyik oldaláról nyitott színben tartották a mezőgazdasági eszközöket. | Skanzenbelépő: 500 Ft.
A veleméri késő román és kora gótikus templomot
Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentélye északi oldalán gótikus fülke is látható. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.
A zalalövői, tiszta vizű Borostyán- tó
kiválóan alkalmas fürdésre, csónakázásra, szörfözésre. A Hársas- tó avagy a Máriaújfalui-víztározó környéke is kedvelt kirándulóhely Velemér közelében. Az erdők övezte tavon szabad strandot is kialakítottak, melynek köszönhetően nyáron közkedvelt fürdőhely.
Honlap és fotók: orsegnet.hu , orseg.info
Eszterházy palota: mesésen szép és fényűző. Királyi udvarokhoz mérhető főúri rezidencia, hajdan fényűző ünnepségekkel, ahol Mária Terézia is vendégeskedett.
A kastély eredetileg huszonkét szobás vadászkastélynak épült. Esterházy Miklós 1762-ben építtette át a barokk-rokokó minden pompáját tükröző épületegyüttessé.
Esterházy Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka 120 fős kiképző intézményt működtetett Eszterházán.
A zenét Joseph Haydn, az építészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György irányításával ismerték meg.
KASTÉLY
Fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A hatalmas épületben 126 szoba sorakozik. A kastély kovácsoltvas kapuja az ország egyik legszebbje.
Az épület középpontja az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem. A kastély belsejéből is és az udvarról is egy-egy díszes kőlépcső vezet az emeleti zeneterembe.
A kastély mögött állt s áll az Operaház, a Muzsikaház, a Bábszínház, a vendégfogadó, a tisztviselői lakóházak és a kaszárnya. Az egyemeletes és manzárdtetős Operaház 400 férőhelyes volt. Az előadásokat mindenki ingyen látogathatta, de később leégett.
A Muzsikaházban élt közel 20 évig Joseph Haydn, aki kiemelkedő szerepet játszott Eszterháza zenei életében.
Ma a Polgármesteri hivatal, valamint Zeneiskola, és a zeneszerző emlékmúzeuma található benne.
FRANCIAKERT
A versailles-i kastély parkjáról mintázták. Később angol parkká alakították. A park sugárútjait több kisebb út keresztezte. A kastély középső sugárútjának tengelyében a fertőszentmiklósi templom tornya látszik.
A metszéspontoknál kialakított tisztásokon épületek vagy szobrok álltak. A színpompás virágokat havonta cserélték az ágyásokban. Ez a mesés gazdagságú park mindenki előtt nyitva állt, bárki sétálhatott benne.
♦ Honlap és fotók: eszterhaza.hu | Fotó: ORFK Légi felvételei – H. Szabó Sándor
Dégen található Magyarország egyik legszebb – és egyetlen látogatható – klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb, lenyűgözően szép angolparkja ölel körül.
A KASTÉLY
A szabadkőművesek szimmetriája. Jomlokzata szinte a Nemzeti Múzeum hasonmása – Pollack Mihály tervezte Festetics Antal és felesége számára. 1810 és 1815 épült. A Festetics házaspár műkedvelő botanikusként nagy figyelmet fordított a park kialakítására.
A kastély a terület legmagasabb pontján áll, innen nem lépcső, hanem egy sima átmenetet kínáló kavicsos rámpa vezet le a kertbe. A kastély közepéből minden angolkert-nyiladékot be lehet látni, ezek végén egy-egy úgynevezett meglepetés építmény áll. A kastély főhomlokzatával szemben kialakított nyiladék a Fehérvárról jövő postaútra nézett. Így már kilométerekről lehetett látni az épületet. Négy másik nyiladék a református templomra és a hollandi házra néz, valamint a katolikus templomra és a grófi sírdomb felé. A birtokhoz téli és átfűthető kiskastély, valamint narancsház és konyhakert is tartozott.
PARK ÉS HOLLAND HÁZ
A másfél kilométer hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkbéli tavak közül. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény:
a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek föld- szintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet.
A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.
A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
⇒ Cím: 8135 Dég, Hunyadi út 11.
Nyitva: április 1-jétől október 31-ig hétfő kivételével 10.00-18.00 óra között. A park egész évben látogatható.
Honlap és fotók: forsterkozpont.hu
Fotó: kdtvizig.hu, orszagalbum.hu by stuksza
a
Ingókő. Labilis, de sziklaszilárd. A gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsák néven emlegette.
A kétszáz-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságban húzódó sárhegyi dombos területet páratlanul érdekes földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az időjárásnak és az eróziónak – lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportokként dacolnak az idővel. Egyes tömbök élükkel támaszkodnak csupán a sziklákra, amelyen kimozdulhatnak, de anélkül, hogy eldőlnének. Labilisnak tűnnek, pedig valójában sziklaszilárdak – olyan hatást keltenek, mintha valami égi erő véletlenszerűen egymásra hányta volna őket…
A Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint tőle északra, a Pogány-kő csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A kirándulóhely ingóköveket a Gránit földtani tanösvény köti össze. A Pogány-kő ingókövein cirill betűs feliratok és firkák emlékeztetnek rá, hogy e terület hajdan a szovjet hadsereg fennhatósága alá tartozott, mint gyakorlótér…
Megközelítés: A falu Budai úti 48-as emlékművétől a sárga, majd a sárga háromszög (Gránit tanösvény) jelzésű turistaúton érhetők el az ingókövek, a jelzéseket követve az összes sziklaformációt érintve visz az út.
⇒ Még több kép és információ: velenceito.info
Fotó: wikimedia by Pasztilla
A Bakony-hegység szívében, völgykatlanban rejtőző falut hegyek ölelik…körülötte barlangok, kilátók, források és szurdokok.
Itt magasodik a maga szerény 700 méterével, de lenyűgöző hatásával a Kőris-hegy, tetején kilátóval, körötte kőriserdővel… A kilátó harmadik szintjéről pazar kilátás nyílik a környező hegyekre, a Balatonra és tiszta időben ide fehérlenek az ausztriai Schneeberg kétezres csúcsai is. A hatást csak a Kőris-hegyi légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya rontja. Könnyű idetalálni, kék túra jelzései vezetnek fel a kilátóhoz.
Barlang
A falu körül különleges mészkőbarlangok sorakoznak, hajdan betyároknak adott búvóhelyet az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik és a Likas-kő is. A hegyek fehér sziklái a pogány kor sámánjairól tanúskodnak, a Borostyán-kő, a Kertes-kő, az Oltár-kő s az Odvas-kő is áldozati helyül szolgáltak az államalapítás idején, itt őrizték a legtovább az áldozati tüzeket a Bakony erdeiben menedéket kereső, ősi hithez ragaszkodó pogányok.
A Bakony egyik legismertebb barlangja az Odvas-kői. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István király általi 1018-as alapítólevelében is szerepel „Oduoskw” néven. A dolomitban kialakult barlang ürege körülbelül húsz méter hosszú, és három-négy méter magas. Lakták pogányok és betyárok egyaránt, ma a denevérek egyik fontos nászhelye
Forrás
Bakonybéltől délnyugatra tör felszínre s alakít ki három-négy méteres vízmedencét a Tiszta-víz forrás, délkeletre a mésztufából álló gátsorán csörgedező Judit-forrás ejti rabul szépségével is a megszomjazó turistát.
Kertes-kői szurdok
Nem messze, hatalmas sziklák mélyén, a Kerteskői-szurdokban kanyarog a Gerence-patak. Hordalékai szurdokot vágtak a mészkőbe, a patakvölgyet 40 méter magas sziklafalak határolnják. Ritkán tör be ide a fény, a moha- és páfrányfajok uralják a terepet, a sziklák falában több millió évvel ezelőtti növények s állatok megkövült rajzolatai fedezhetők fel. Nagy esők idején a szurdok járhatatlan, a víz gyilkos erővel hömpölyög, ember nagyságú köveket gördítve odább, száraz időszakban azonban páratlan élmény egy könnyű túra során.
Monostor
1018-ban Szent István király alapított monostort Bakonybél mellett. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek.
Bakonyi kirándulások
⇒ Bakonybél – Borostyán-kút – Bakonybél | 2 km: A Szent Gellért térről dél felé, a P+ jelzést követve, a falu szélétől mintegy fél kilométerre érhető el a Borostyán-kút. Itt: Szent Gellért remeteségének helyét idéző kálvária és kápolna, egy kis tó és megannyi forrás.
⇒ Bakonybél – Borostyán-kút – Csúcs-hegy – Bakonybél | 4 km: a Szent Gellért térről dél felé a P+ jelzést követve érhető el a megkapóan szép Borostyán-kút. Innen egy erdei ösvény kaptatójának végén a hegy, majd fenyőfák közt kanyargó sétaúton a Szőlőgyöp rétjén át a Z-jelzést követve visz az út Bakonybélbe.
⇒ Bakonybél – Köves-hegyi kilátóhely – Bakonybél | 500 méter: A Köveshegy utca végén kavicsos út visz a piros tv-torony irányába! 100 méter után az út elágazik: jobbra fordulva, karsztos sziklák mellett haladva kis rétre érkezik a túrázó. Balra keskeny ösvény vezet a hegytetőn álló fenyősáv irányába. A fák közül kiérve a Köves-hegyen álló Kívánságok kilátójáról tárul fel a hegyek közt megbúvó falu meseszép látványa.
⇒ Boroszlán tanösvény rövid túrája | 2 km: Az Odvaskői Autóspihenőnél indul a tanösvény a P- jelzés mentén. Útközben tájékoztató táblák igazítanak el a látni- és tudnivalókról. A tanösvény 2. és 4. állomása között, jobbra a P Ω jelzés vezet le az Odvaskői-barlanghoz. A barlang feletti sziklákról csodás a panoráma. A barlang mellőli lépcsősoron leereszkedve visz az út vissza a parkolóba.
⇒ Honlap és fotók: bakonybel.hu
- 1
- 2