|
|
|
|
 |
| Tihanyi látkép. Fotó: allpostres.com |
TIHANY
|
A félsziget kincsestára
|
| |
|
A Tihanyi-félszigetet egyedülálló történeti emlékei, tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai a legszebb és legféltettebb kincsek közé emelik.
|
| |
1. Bencés apátság |
|
| |
 Az I. András király által, 1055-ben - a monostor alapításával egyidejűleg - épített háromhajós román csarnokkripta az egyetlen korabeli épségben fennmaradt magyarországi királyi temetkezőhely. A kriptában nyugszik az 1060-ban elhunyt király. [még több...] |
| |
| |
2. Szabadtéri Néprajzi Múzeum |
|
| |
 A múzeum parasztházai a jellegzetes tihanyi épületeket mutatják be: a halászcéh házát, a fazekasházat, egy gazdaházat, a kornak megfelelő berendezésekkel és eszközökkel. A Balaton környékének egyetlen megmaradt halászházában tartotta a céh összejöveteleit, itt őrizték a céh jelképeit képező tárgyakat (céhláda, céhpecsét, céhkorsó). Az épület a tihanyi építkezés stílusának, a vakolatlan bazalt terméskő falazásnak múlt századi egyszerű, csúcsfalas képviselője. Belső tere szobából és füstös konyhából áll, amelyhez fészer csatlakozik. 1934-ig jelen formájában használták. A füstelvezetés egykori megoldatlanságára utal az egyes helyiségek tornácról nyíló külön bejárata. [Pisky sétány 12., Belépő: 300 Ft]
|
| |
| |
3. Tihany tavai |
|
| |
 A tihanyi táj szépségében négy tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó, valamint csapadékos években a Rátai-csáva. A félsziget mindhárom beltava egykori vulkáni kráter helyén keletkezett, egyszerűen a csapadékvíz összegyűlése révén. Forrás vagy patak nem táplálja, ez magyarázza időszakos kiszáradásukat. A Belső-tó kedvelt horgászterület. A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának főkráterében keletkezett, különösen sok ritka szitakötőfaj él itt. A madarak közül itt is költ a nyári lúd és a barna rétihéja, az utóbbi években pedig vörös gém. [még több itt: tihanyibelsoto.hu]
|
| |
| |
|
4. Barátlakások |
|
| |
|
 Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptől nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
|
| |
| |
| 5. Visszhang és kecskeköröm | |
| |
 A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ból azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat. [még több itt: balatoniwiw.hu]
|
| |
| A félsziget alapját a mintegy 100 méterre a felszín alatt húzódó sekélytengeri mészkövek és márgák alkotják, az aljzatra üledékek sorozata települt. E pannon-rétegekben található a "tihanyi kecskeköröm" néven közismert kövület, a Congeria ungula caprae kagyló maradványa. |
| |
| |
6. Bozsai-öböl |
|
| |
|
 A félsziget délnyugati oldala Sajkodnál és a Bozsai-öböl nádas partja ma is természetes állapotát őrzi. Ritka madárfajok egész sorának nyújt költési lehetőséget, így a nyári ludaknak és a barna rétihéjáknak is. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra él itt.
|
| |
|
7. Apáti-hegyi levendulás |
|
| |
 Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét. A hegytetőn egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él, köztük a vetővirág, az őszi csillagvirág, megtalálható itt több árvalányhajfaj és a törpe nőszirom is. A keleti oldal szikláin virít a cseh tyúktaréj, a pannon madárbirs és a bokros koronafürt. Itt él a ritka óriás énekes kabóca és a mannakabóca. Déli oldalán található ugyanis a félsziget egykori híres levendulásainak utolsó maradványa. |
| |
| |
| + Lóczy-tanösvény | |
| |
 Az eddigiekben részletesen leírt látnivalókon a Lóczy-tanösvény vezeti végig a kirándulókat. Az indulópontja a Sajkod melletti Apáti-templomromnál van, innen az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a csúcs-hegyen keresztül a szarkádi-erdőbe, majd a gejzírmező és az Aranyház érintésével az ősközségbe vezet. Onnan a Kiserdő-tető-Óvár-Barátlakások útvonalon a tihanyi hajóállomásra visz. A tanösvényen 7 megállót alakítottak ki, ezek egy-egy nevezetességhez kötődnek. |
| |
| Még több kép és információ: tihany.hu |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
|
