| A nyugati gótikához szokott látogató számára szokatlan a templombelső színes, rendkívüli formagazdagságú díszítőfestése, a templombelső a középkorban is festve volt, nemcsak alakos freskókkal, hanem kárpitszerű díszítőfestéssel is. Ennek tudatában egészítette ki és állította helyre Székely Bertalan festőművész és Schulek Frigyes építész az előző század végén a templom belső világát. Az eredeti minták és ősmagyar, indás motívumkincs a korszak szecessziós stílusával keveredett jótékonyan.
A nyugati homlokzat fő ékessége a csúcsíves, mély nyugati kapuzat. A kapu fölötti csúcsíves mezőben Zsolnay-pirogránit relief ábrázolja Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát. Az oltár fölötti falon Lotz Károly freskója az 1867. évi koronázás emlékét őrzi: középen a Szűzanya, Magyarország Nagyasszonya, jobbján Ferenc József, balján Erzsébet királyné térdel.
A főkapu mellett nyíló Loretói kápolnában őrzik azt a márvány Mária-szobrot, amelynek a hagyomány a Buda ostromakor történt csodát tulajdonítja - valószínűleg tévesen, hiszen a szobor minden bizonnyal később készült.
A szentély melletti Szent István-kápolnában látható Alamizsnás Szent János alexandriai pátriárka lábfeje, amelyet a török szultán küldött Mátyás királynak, valamint számos darab jeles szentek testéből vagy ruháiból. A kápolna ajtaja őrzi a koronaőri pecsétek nyomait. A szentély ívének déli oszlopán az országzászló, az északin Erdély zászlaja, majd sorra a Szent Korona országainak lobogói láthatók…
Az oltár fölső részét a Nagyboldogasszony sugárkoszorúban lebegő, megkoronázott alakja uralja: a Magyarok Nagyasszonyát II. János Pál pápa engedélyével és áldásával 2000. augusztus 15-én koronázták meg a Szent Korona másolatával, amelyet a templom hívei gyalogosan hoztak Rómából. Az oltár fülkéjében Szent László, a legelegánsabb európai uralkodó győri fejereklyetartójának másolata áll.
A Szentháromság tiszteletére épült kápolna baldachinos síremlékébe 1898-ban temették el III. Bélának, az Árpád-ház uralkodójának és első feleségének, Antiochiai (Chatîllon) Annának Székesfehérváron megtalált maradványait. III. Béla avattatta szentté Szent László királyt, László pedig Istvánt, Imrét és Gellértet. Nagyapja, IV. Béla a templom alapítója volt.
A Béla-torony aljában áll a templom két legrégebbi oszlopfője: e két faragvány Budapest legrégebbi kőfaragása, amely in situ (eredeti helyén) található. A harangtorony belső falán található Mátyás király 1470-es címere az uralkodó arcmásával.
A középkorban igen gazdag templom kincseiből mára semmi sem maradt, mivel a "felvilágosult" kalapos király, II. József 1785-ben a templom teljes középkori felszerelését elkótyavetyéltette.
|
