|
József nádor építette az angolparkot a Váli-völgy szépséges szívében. Negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az itt álló nádori klasszicista kastélyra ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. Előtte nagy rét egy tóval, körülötte sugárirányú nyiladékok.
Pollack Mihály, Ybl Miklós, Storno Ferenc tervezte a park építményeit, amelyek napjainkban csak töredékeiben vagy átalakítva láthatók, így az istállóból kialakított kápolna, a Pálmaház, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
Az Arborétum 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok pompáznak. Egyedülálló a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró s az ország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa.
Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, kora tavasszal két és fél hektáron elterülő hóvirágmező fogadja a látogatókat, majd ezt váltja az ibolya. Áprilisban a természet feléled, a vándormadarak - köztük a tőkés récék, bütykös hattyúk - is megérkeznek. Virágoznak a platánfák, török mogyorók, nárciszok, gyöngyikék. Májusban a japánakác, a tulipánok, hárs-, juhar-, tölgy-, gesztenye-fajok borulnak virágba.
Júniusban, Szentivánéj környékén egyedi természeti jelenség a Szentjánosbogártánc - a bogarak ezernyi, fénylő, zöld lámpásként repkedve világítják be a parkot. Az arborétum szívében fekvő tó teszi varázslatosabbá, szigeteivel s hídjaival titokzatosabbá e mesebeli parkot. Augusztusban tavirózsák tündökölnek a tó vizén. Az arborétum ősszel is csodaszép, tarka színekben pompázik a park. Ha a mókusok hagynak egy keveset, a látogatók is csemegézhetnek a török mogyorófa terméséből. |
