|
|
|
|
 |
| Kecskemét. Cifra Palota homlokzata.Fotó: schefferj.ps.hu |
KECSKEMÉTI LÁTNIVALÓK
Cifra is meg hírös is… |
| |
| A Városháza harangjátéka minden délben - a város szülötte - Kodály Zoltán egyik dallamát csilingeli. |
| |
| Katona József főügyész - a Bánk bán írója - az ország legszebb városháza előtt halt meg, a szíve vitte el, munkába menet. A hírös Cifra palota egykori kaszinójában meg helyi mágnások játszották el vagyonukat, hogy utána méltósággal főbe lőjék magukat. Amúgy egy életvidám város. |
| |
| 1. Majolikás Városháza | |
| |
 A Kecskeméti Városháza klasszicista stílusú, Lechner Ödön tervei szerint építették 1893 és 1897 között. A francia, angol és felvidéki szász városi reneszánsz stílusjegyeit hordozza - a magyar népművészet motívumkincsét megelevenítő falburkoló kerámiával ötvözve. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Ormán a honalapító Árpád fejedelem szobra, az oromzati részben és a második emeleti ablakok között, a tetőpárkány alatt: Árpád, Zrínyi, Thököly, Mátyás, Szent István relief arcképe látható… A díszterem két fali freskója Székely Bertalan alkotása. Az egyik a Vérszerződést, a másik I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A másik két falfelületen történelmünk nagyjainak sorfala… (A bejárattól jobbra eső falfelületen, a vakolat alatt Horthy Kecskeméti bevonulásának ábrázolását rejti.) A díszterem berendezése, bútorzata, hatalmas bronzcsillárja iparművészeti remekek.
A Városháza homlokzatának közepére harangjátékot építettek, napközben, egész órakor 10 dallama közül Kodály Zoltán Háry-szvitje, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű verbunkja is felcsendül a 32 harangocska által. Ebben az épületben dolgozott 10 éven át ügyészként Katona József. 1830-ban a bejáratnál esett össze, és halt meg. A Városháza előtti emlékkő feliratán ez áll: "Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának."
|
| |
| Kecskemét, Kossuth tér 1. |
| |
| 2. Katona József Színház | |
| |
 A Városházával egy időben épült, a Millenium alkalmára, 1896-ban avatták fel. Hajdan, 1833-tól a Korona Vendéglő (a mai Malom Bevásárló-központ helyén) udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszotta 1843-ban vándor-színészként - nagy sikerrel - a Lear király bolondjának szerepét Petőfi Sándor. Az épület több nagyszabású film forgatási helyszínéül (Mephisto, Az operaház fantomja, Wagner) is szolgált.
|
| |
| Kecskemét, Katona József tér 5. |
| |
| 3. Bolygóközi séta | |
| |
 Kecskemét főteréről indulva különös bolygóközi túrát tehet a látogató. Űrhajó és szkafander nélkül… Lakatos Pál Sándor szobrászművész a Nap és a naprendszer bolygóinak méret- és távolságarányos makettjeit 3,3 milliárdos kicsinyítésben helyezte el a város főterén. A Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars a Városháza épülete előtt is elfért, a Jupiter a Hirös Forrás szökőkút mellett, a Szaturnusz makettje a belvárosi Világóra előtt látható, míg a Plutó - arányos távolsága alapján a Planetáriumban búvik meg. Bár utóbbit ma már nem a bolygók közt tartják számon a csillagászok. Az egyedülálló, Naprendszer -túrához hasonló szemléltetés csak Svájcban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban található.
A kecskeméti modell különlegessége, hogy a bolygó-makettek bronzból készült köztéri szobrok is egyben. Az égitestek egy-egy Napot ábrázoló gömb különböző metszetében, egy gránitlapon elhelyezett önálló szobrászati alkotások. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb. Ha végigjárja az útvonalat, megtapasztalhatja azt a különös érzést, valójában milyen üres a világmindenség, és mennyire egyedül vagyunk. Hát még, ha abba is belegondol, hogy a legközelebbi csillag makettjét a Föld túlsó oldalán lehetne elhelyezni.
|
| |
Kecskemét, Városházától a Planetáriumig
Fotók: szoborlap.hu
|
| |
| 4. Cifrapalota | |
| |
 A szecessziós palota a város ékessége, a Rákóczi út sarkán áll. A múlt század elején épült, homlokzatán a lila majolikamezők, valamint a mázas tetőcserepek és a kis kémények a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Eredetileg bérpalotának épült. Földszintjén üzletekkel. Legdíszesebb terme a Pávás terem, egykor a kaszinó dísztermeként működött. Ma a Kecskeméti Képtárnak ad helyet, többek között Mednyánszky László képeivel...
|
| |
| Kecskemét, Rákóczi út 1. |
| |
| 5. Háromszor is panoráma | |
| |
Aki fentről akar letekinteni a városról, három magaslat közül is választhat itt, ezen alföldi tájon. A Kossuth téren a Nagytemplom 35 méter magasan lévő körerkélyéről, a Malom Központ emeleti tetőteraszáról hétköznap éjfélig, hétvégén hajnali 4 óráig, és a Benkó Zoltán Szabadidő Központban álló 40 méter magas Vízműdombról. Mind a háromról remek a panoráma.
|
| |
| |
| 5. Élményfürdő és Csúszdapark | |
| |
 Hat medence, hatpályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőség várja a strand és a napfény szerelmeseit. Közelében épült egy modern versenyuszoda is. A fürdőben gyermek-, élmény-, aktív strandmedence, valamint 50 méteres úszómedence és három különböző hőmérsékletű termálmedence. A termálvíz az alkáli hidrogénkarbonátos jódos-brómos gyógyvizek csoportjába tartozik, mely különösen mozgásszervi megbetegedések gyógyításában segít. Az élménymedencében pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár. Az aktív strandmedence 70-140 cm-es mélységű. A száguldás megszállottjait 6 pályás csúszdapark szolgálja: ikercsúszda, kamikaze, hidrocső, őrült folyó, feketelyuk és egy 12 méteres indítómagasságú csúszda. |
| |
Élményfürdő és Csúszdapark
Kecskemét, Csabay Géza körút 2.
Weboldal: csuszdapark.hu
Belépő: 1470 Ft felnőtt /1150 Ft gyermek |
| |
| 6. Kodály Intézet | |
| |
 A mai vasútállomás épületében 1882-ben született Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató. A Barátok temploma mögötti sétálóutcában áll a híres Kodály Intézet, amely a Kodály módszert elsajátítani kívánó magyar és külföldi zenetanárokat fogadja. |
| |
| |
| 7. Beszélő köntös | |
| |
 E csodás ruhadarab történetét a város jegyzőkönyvében rögzítették 1668-ban, az esemény után 72 évvel. 1596-ban az Eger ellen induló III. Mohamed maga elé hívatta Kecskemét vezetőit. Az elöljárók hihetetlenül bőkezű ajándékot vittek, s a szultántól egy csauszt (őrző törököt) kértek, aki a portyázó csapatoktól megvédelmezheti a várost. Csauszt nem kaptak, de egy köntöst igen. Azzal az útmutatással, hogy ha török háborgatná a várost, mutassák meg a kaftánt. A portyázó török csapatok érkezésekor a szultán tanácsa szerint a bíró magára vette a köntöst. Amikor a katonák közelebb értek, leugráltak lovaikról, és letérdelve megcsókolgatták a köntös szegélyét. A város elöljárója parancsait követték: maradhattak vagy menniük kellett tovább. Hogy a köntös sorsa mi lett, arról nincs hiteles feljegyzés, de Mikszáth Kálmán regényt kerekített a történet köré, A beszélő köntös címmel.
|
| |
Kecskemét
Még több fotó és információ: kecskemet.hu |
| |
|
|
|
|
|
