|
|
|
|
 |
| Reök-palota. Szeged. Fotó: szeged.hu |
| << DÉL-ALFÖLD | TOP7 NEVEZETESSÉG |
| |
| |
| 1. Honfoglalás Emlékpark | Ópusztaszer |
| |
 Szer községben alkottak törvényt az 1100 évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe települő honfoglaló magyar törzsek. Ópusztaszer százezreket vonzó szenzációja a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körkép. [még több...] |
| |
| |
| 2. Halasi csipkemúzeum| Kiskunhalas |
| |
 Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. [még több...] |
| |
| |
| 3. Csárda | Kondoros |
| |
 A kondorosi csárda 1750 körül épült, nyolc út találkozásánál. A betyárok kedvelt találkozó- helye volt. Jellegzetes az egykori betyárok bújtatására használt kéményjárata. Alagút kötötte össze a Csárdaszállás határában álló Szentjánosi csárdával. [még több...] |
| |
| |
| 4. Érseki palota | Kalocsa |
| |
 A palota dísztermét Maulbertsch freskói díszítik. Itt található a főszékesegyházi kincstár. Az érseki palota épületében, pompás barokk környezetben, faragott polcokon, szekrényekben őrzik a 140.000 kötetes főszékesegyházi könyvtárat. [még több...] |
| |
| |
| 5. Petőfi Sándor szülőháza | Kiskőrös |
| |
 A népi stílusú lakóház 1790 körül épült. A nádfedeles, deszkaoromzatú házat Petrovics István mészáros 1821-ben vette bérbe, s felesége, Hrúz Mária itt szülte első, Sándor névre keresztelt gyermeküket 1822. december 31-én. [még több...] |
| |
| |
| 6. Városháza | Kecskemét |
| |
 Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Falburkolásra nagy számban használtak fel kerámiadíszeket. A népi képzelet a karcsú csipkeszegést hernyónak, a kunkorodó, tömörebb formákat kakastaréjnak, a gyöngyszerű csomókat tojás alakjuk miatt kígyótojásnak nevezte el. A városházáról történelmi személyek domborművei néznek le a járókelőkre. A város nagyhírű szülöttjére, Kodály Zoltánra harangjáték emlékeztet a városháza bejáratánál. [még több...] |
| |
| |
| 7. Dóm | Szeged |
| |
 A Kakasszéki-tó vizének gennyedő sebekre gyakorolt jótékony hatása régóta ismert. E gyógyvízre alapozva épült fel a múlt század első harmadában a kakasszéki reuma- és mozgás-szervi szanatórium. [még több...] |
| |
| |
|
Árvízi emlékmű, Szeged A Tisza-parton áll a krómacélból készült árvízi emlékmű, melyet az 1879. március 12-i árvíz centenáriumán avattak fel. Az emlékmű előtt azon városok címerei láthatók, amelyek a várost az árvíz után segítették: Róma, Brüsszel, Párizs, London, Berlin, Bécs.
Az ország első betonútja, Gerendás A XX. század elején itt épült meg az ország első betonútja, amelyre emlékezve 2000-ben piramisszerű emlékművet állítottak fel.
Történelmi Emlékút, Szarvas Az országban egyedülálló emlékút Magyarország történelmének 17 stációját idézi. Az 1,1 km-es út egy székelykapun át felvezet a Holt-Körös körgátjára, itt egy másik székelykapun át visz az út a történelmi Magyarország közepének nevezett stilizált szélmalomhoz.
Fénytorony-szobor, Kalocsa A kibernetikus szobrászat jeles képviselőjeként ismert Schöffer Miklós Fénytorony című különleges, kibernetikus mozgásokat végző alkotása a Malatin tér sarkán látható.
Székelykopjafa, Csátalja A székely kopjafa az andrásfalvai, fogadjisteni, hadikfalvai, istensegítsi, józseffalvai őseire, gyökereire emlékezteti az itt élőket jelentik.
Zenélő óra, Szeged A dóm téri egyetemi épület homlokzatán lévő óraszerkezet számlapja körüli falnyílásokon az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák vonulnak ki a Vaszy Viktor által feldolgozott Gaudeamus igitur zenéjére.
Kun László keresztje, Apátfalva A ritka történelmi emlék az Apátfalvától 6 km-re található, máltai keresztre emlékeztető, gneiszből faragott kőkereszt. A hagyomány szerint Kun László tiszteletére emelték - legkésőbb - a XVI-XVII. században. A kőkereszt megmaradását részben annak köszönheti, hogy katonai térképeken is jelölt "vonatkozási pont" volt.
|
| |
|
|
|
|
|
