|
|
|
|
|
|
| Szegedi dóm. Fotó: allposters.com |
SZEGEDI LÁTNIVALÓK
|
| A sóhajok városa... |
| |
|
Ahol a víz és a halászlé az úr…
|
| |
| A történelem Szeged két nagy sóhaját jegyezte fel, majd száz év telt el a kettő között. Először az 1879-es mindent elsöprő, másodszor az 1970-es nagy tiszai árvíz idején. A Városháza oldalán kinövő Sóhajok hídja is valahogy ennek emlékére készült, amikor Ferenc József itt járt – s ígérte, a város szebb lesz, mint volt – az egyik épületben őkirályisága, a másik épületben szolgái és udvaroncai kaptak szállást, őket kötötte össze a híd. Manapság már csak az ügyfelek indulnak itt utolsó útjukra, kezükben egy pecsétre váró papírral… |
| |
| 1. Széchenyi tér | |
| |
 Csupa szobor, de kettő kiemelkedő: Széchenyi István szobrát carrarai fehér márványból faragták, a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronz-szobrának talapzatába illesztették azt a márványtáblát, amely az 1970. évi árvíz szintjét mutatja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, egykor írók, költők, zeneszerzők múlatták itt az időt. Mint Móra Ferenc, Bartók Béla, Juhász Gyula. A tér nyugati oldalán áll a klasszicista stílusú Zsótér ház. Hm. Szép. |
| |
| |
| 2. Klauzál tér | |
| |
 A mediterrán hangulatú tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra. A Virág cukrászda ma is kedvelt találkozó hely, észvesztően finom a sütemény és a fagylalt. De hírhedt is ez a cukrászda, hisz nevéhez kötődik Magda Marinko egyik gyilkosságsorozata. A tér legjelentősebb műemléke a Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben e házban szállt meg Ferenc József.
|
| |
| A Dugonics tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. |
| |
| |
| 3. Szent Miklós szerb görögkeleti templom | |
| |
 A szerbek a török elől menekülve jelentek meg Szegeden. Maga Cserni Jován, a fekete cár is itt ütötte fel főhadiszállását a mohácsi vész után, itt is halt meg. A Dóm tér északkeleti sarkán álló, Szent Miklósnak szentelt szerb görögkeleti templom legfőbb ékessége az ikonosztáz, a márványmintás falak ikonjai közül kiemelkedik a Veronika kendője - ez Andrej Rubljov közvetlen hatásáról tanúskodik. A naoszt (férfitemplomot) és a pronaoszt (női templomot) az ikonokkal és mécsessel díszített királykapu köti össze, ahol - ősi hagyomány szerint - a királynak is le kellett oldania kardját, csak úgy közeledhetett a szentélyhez. Ferenc József is eleget tett ennek az elvárásnak, amikor a nagy árvíz után, 1883-ban megtekintette az újjáépült várost. |
| |
| |
| 4. Zenélő óra | |
| |
 A Dóm tér főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. A szegedi zenélő óra először az 1936. évi Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg. Miként az órát, úgy a szabadtéri játékokat, nemcsak hallgatni, de látni is kell. Legalább egyszer az életben. Aztán lehet repetázni. |
| |
| |
| 5. Fogadalmi templom & orgona | |
| |
 A Dóm tér pont akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai. A különlegesen égetett klinkertéglából készült téregyüttest az észak-európai országok építészete ihlette. Mintája valószínűleg a stockholmi városháza volt. Máig sincs azonban befejezve. Ha idáig eljutott, kukkantson be a templomba is, hátha megszólal a 9040 sípos orgonája – Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm egyik legjelesebb alkotása, Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra az 1900-as párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. [Még több itt: dom.szeged.hu] |
| |
| |
| 6. Szegedi Vadaspark | |
| |
 Néhány állatfaj, mint a foltos hiéna vagy a víziőz, Magyarországon csak itt látható. A vadas-parkban megtekinthetők Afrika, Ázsia, Európa és Ausztrália jellegzetes és különleges állatai a zebrától a kétpúpú tevén át a hiúzig és a kengurukig. A négy és fél hektáros dél-amerikai bemutatóban például sörényes farkas sétál, a tavakban vízidisznók és tapírok fürdenek, a pampán a lámák vad őse, a guanakó együtt legelészik a kontinens jellegzetes futómadaraival, a nandukkal. Az erdőben csuklyásmajmok ugrálnak fáról fára, a trópusi ház szabadtéri kifutóiban az ember tenyerében is elférő, apró selyemmajmok csicserésznek. A Dél-Alföldi Tanyaudvarban magyar háziállat fajtákkal, hagyományos építkezési módokkal ismerkedhet meg a látogató. [Még több itt: zooszeged.hu] |
| |
| |
| 7. Egyetemi Füvészkert | |
| |
 A füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyő-gyűjteménye – a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él. A füvészkert legszebb része a langyos vizű tó. Ennek – a tavirózsák mellett – legszebb ékessége az indiai lótusz. Virágzási ideje július – ekkor rózsaszerűen nyíló virágai beborítják a tó teljes felszínét. Az üvegházban érdekesek az orchideák. Különösen a tigrisorchideák nagy virágai izgalmasak – ezek nyáron a nagy tó közelében állványokon a szabadban pompáznak. [Még több itt: fuveszkert.u-szeged.hu] |
| |
| |
+1 Fürdők |
|
| |
 1927-ben a város meleg vizű kutat fúratott, ekkor tört fel 944 méter mélységből az Anna-kút 49°C-os vize, amelyet már 1929-ben gyógyvízzé minősítettek. Az eredetileg tisztasági fürdőnek szánt létesítmény a gyógyászat irányában fejlődött tovább. Török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolákkal és belső intim tér- kialakításokkal) tervezték. Napjainkban az Anna Fürdő kívül-belül megújult, termál-, élmény- és wellnessfürdő épült ki.
A Tisza parti Gyógyfürdő, Ligetfürdő és Partfürdő összefüggő egészet alkot minden rendű, rangú, korú és egészségfokozatú betérő teljes megelégedésére... A strand területén kemping is üzemel, igen népszerű, mert egyszerre biztosítja a vízparti kikapcsolódás nyugalmát, és a belvárosi elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. [Még több itt: szegedifurdok.hu]
|
| |
Szeged
Még több információ: tip.szegedvaros.hu |
| |
|
Halászlé Aki rossz halászlevet akar enni, az messzire kerülje el ezt a várost! Állítják a szegediek. Mert itt szinte lehetetlen csalódást keltő halászcsárdába botlani. Hisz mindenütt a jól bevált recept szerint készítik. A tiszai halászléhez kell 500 gramm apró hal, 1-1,2 kg ponty vagy egyéb nagy hal, egy nagy fej vöröshagyma, 1 enyhén csípős paprika, 1/2 cseresznye-paprika, 1 hegyes csípős zöldpaprika, só. Készítése: A halféléket megtisztítjuk, megmossuk, az ikrát és a haltejet hidegre félretesszük. A ponty fejét, farkát levágjuk, a törzsét kb. 3 cm-es darabokra vágjuk, gyengéden megsózzuk, és a felhasználásig letakarva hidegen tartjuk.
Az apró halakat a ponty fejével és farkával együtt egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a megtisztított, finomra vágott hagymát, majd felöntjük annyi vízzel, hogy a halakat éppen csak ellepje. Ezt kb. egy órán keresztül lassú forralással főzzük, ezután sűrű szövésű szitán átszűrjük, passzírozzuk. Ezt követi a tiszai halászlé elkészítésének második szakasza, amikor az így elkészített, majd kb. 1 liter hideg vízzel felöntött, felforralt alaplébe belefőzzük a besózott halszeleteket, hozzáadjuk a pirospaprikát, ízlés szerint cseresznyepaprikát, a félretett ikrát, illetve haltejet, majd lassú tűzön 10-15 percig, puhulásig főzzük. Jó étvágyat, majd otthon kipróbálja, most irány a város.
|
| |
|
| |
|
|
|
|
