|
|
|
|
 |
| Bugaci homokbucka. Fotó: bugac.hu |
| << DÉL-ALFÖLD | TOP7 KIRÁNDULÁS |
| |
| |
| 1. Kiskunság | Buckavidék |
| |
 Amikor a szél formálja a futóhomokot a lösz felett... néhány mozgó homokbucka ma is látható a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó tájon. A buckavonulatokat árvalányhajas puszta-gyepek borítják, a buckaoldalakon borókás-nyárasok élnek. [még több...] |
| |
| |
2. Túzokrezervátum | Dévaványa
|
| |
 Európa legnagyobb testű madarának legnagyobb élőhelyén, a kifutókban és a rónán, közelről is megfigyelhető a 15 kilós hímek és 5 kilós tojók élete és násza. Áprilisban páratlanul érdekes a kakasok dürgése... [még több...] |
| |
| |
| 3. Tórendszer | Biharugra |
| |
 A halastavak madárvilága nemzetközi hírű, a fészkelő fajok között megtalálni a nyári ludat, a gulipánt, a nagy kócsagot, s a ritka szerecsen-sirályt. A vadlibacsapatokban felbukkannak a védett kis lilik és a vörösnyakú ludak is. Az Ugrai-rét nádasai védelmében fészkel a vörös gém, a nagy kócsag, és táplálkozni ide jár a kanalasgém. Az egyik legjelentősebb hazai vidraállománynak ad otthont a halastó. [Még több itt: Biharugra]
|
| |
| |
| 4. Nóniusz ménes | Mezőhegyes |
| |
 A birodalom hadseregének ellátására meg- alakított mezőhegyesi ménest kezdetben spanyol vérű és szilaj lovak alkották, 1816 után azonban a normann eredetű nóniusz lófajta elterjesztésével nemzetközi hírnévre tett szert, s ma is értékes. [még több...] |
| |
| |
| 5. Pepi-kert | Szarvas |
| |
 A szarvasi arborétum, a Pepi-kert a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki. A több évig tartó Körös-szabályozás után 1898-ban szabadult meg végleg a terület az áradások veszélyétől, és ekkor kezdhette el gróf Bolza Pál (Pepi) a nagyobb arányú telepítést, mely eredményeként végül egy arborétum jött létre. A kert minden évszakban tartogat meglepetéseket. Január-februárban a lombos fák levéltelen ágrendszere mellett a tűlevelűek fakó zöldjei, a varázsmogyoró virágai, a hóvirág és a hunyor a legfeltűnőbbek. Március-áprilisban az ibolya, a nárcisz, az aranyvessző, a havasszépék, a liliomfélék, az orgonafajták virágai jelzik a tavasz eljöttét. Május a virágzás fő ideje: orgonák, díszalmák, somok, a vadgesztenye, bazsarózsa pompáznak. Augusztusban és szeptemberben a trombitavirág, a csörgőfa, a barátcserje és a végzetfa virágzik. Az október a lombszíneződés időszaka: kitűnnek a tupelófa, az ámbrafa, a varázsfa, a juharok és tölgyek. November-decemberben a korai havazás után a hósapkával borított tű- és lomblevelű örökzöldek adják a park szépségét. [Belépő: 500 Ft / Sétahajózás: 1000 Ft] [Még több itt: Pepikert] |
| |
| |
| 6. Kakasszéki tó | Székkutas |
| |
 A Kakasszéki-tó vizének gyógyhatását a környék lakossága már régóta ismerte és használta. Termálkútból nyert gyógyvizét az idült reumás betegségek mellett a krónikus nőgyógyászati gyulladások kezelésénél is eredményesen alkalmazzák. Parkját szépen ápolt, 100-130 éves fák díszítik. A Kardoskúti-Fehértó természetvédelmi terület hírét madárvilágának és a tó körüli, jellegzetes pusztai tájnak köszönheti. E viszonylag háborítatlan puszta több védett állat – túzok, nagy goda, bíbic, racka nyáj és a szürke gulya – élőhelye.
|
| |
| |
| 7. Veránka-sziget | Érsekcsanád |
| |
 A Veránka-sziget természetvédelmi terület, a Gemenci erdő részeként Európa legnagyobb egybefüggő ártéri erdeje. Csendes oázis, csodálatos élővilággal, amely az érintetlen természet egy darabkáját őrzi. [még több...] |
| |
| |
Betyár-fák A Hosszúfoki- és Gyepes-csatorna összefolyása alatt álló hét platánfa kora 130 évesre tehető. A legenda szerint Rózsa Sándor, Pisze Matyi, Veszelka Bandi betyárok emlékére ültették őket.
Erkel-fa, Gyula A hagyomány szerint 1861-ben Erkel Ferenc a mezei juharfa alatt üldögélve alkotta a Bánk bán operaváltozatát. A fa mára kiszáradt, csak a 3 méter magas száraz juhartörzse látható egy emléktáblával.
Epröskert, Hódmezővásárhely Az Epröskert 224 eperfájának kettős sora védett. Telepítésük egybeesett a selyemhernyó-tenyésztés hazai kultuszának kezdetével, ezért az öreg fák gazdaságtörténeti emlékek is.
Juhász Gyula-emlékfa, Makó A kocsányos tölgyet az 1810-es években ültették. Koronája 25 méter átmérőjű. Juhász Gyula költő gyakran felkereste.
Mocsári Ciprusok, Kiskunhalas A mocsári ciprus, a floridai tengerparti mocsárvilág különleges, tűhullató fenyő fajtája. Kúp alakú léggyökerei akár 1,5 méter magasra is nőhetnek. A 15 halasi ciprust az 1930-as években ültették, napjainkra 20 méter magasra nőttek, a több mint 40 cm az átmérőjűk.
Csodarét, Ásotthalom Márciustól szeptemberig a rét tizennégy védett növénye virágzik egymást váltva… Márciusban itt nyílik az egyhajú virág. Április az epergyöngyike hónapja, május a fátyolos nősziromé, aztán éled a vitézvirág, a mocsári kardvirág, a magyar szappangyökér, a fehér májvirág. Őszidőn virágzik a tüdőtárnics és a szép őszbúcsúztató.
Tessedik Sámuel akácfája, Szarvas Az akácfát a hagyomány szerint még Tessedik ültette 1790 körül. A fa évtizedek óta nem él, meghagyott törzsét és ágait borostyánnal futtatták be. Szarvas egykori lelkészének munkája nyomán terjedt el az Alföldön az akác. |
| |
|
| |
|
|
|
|
