|
A visegrádi alsó-vár lakótornyának nincs köze a trónjától megfosztott és 1082-ben bebörtönzött Salamonhoz, akit feltehetően a közeli Sibrik-domb tetején álló épületben tartott fogva unokatestvére, I. László.
Vlad Tepes, alias Drakula azonban megsínylette a lakótorony vendégszeretetét. Amikor Mátyás király megtudta, hogy Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette.
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és a nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni székhely és katonai erődítmény. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és ikerablakok világították meg. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
Károly Róbert 1323-ban ide helyezte át székhelyét Temesvárról. Átépítéssel kényelmes királyi lakhellyé tette a helyet. Ekkor épült fel a toronytól keletre emelkedő terasz, rajta a pénzverőkamara házával. 1540 októberében Ferdinánd király hadvezére ostrommal foglalta el a várat. Ekkor omlott le a lakótorony déli sarka, s vált rommá.
Ma a torony a Mátyás Király Múzeum otthona. Féltett emléke a királyi palota díszudvaráról származó Zsigmond-kori díszkút, és a Mátyás-kori késő gótikus Oroszlános-kút, a reneszánsz Múzsák-kút, valamint a Visegrádi Madonna.
|
