Nyugodt, kellemes város, vonzó sóstói stranddal, gyógyfürdővel és egy elképesztően izgalmas állatkerttel. Sok látnivaló nincs. De a tó, a zoo és a múzeumfalu több napot is megér...

A Kossuth tér legmeghatározóbb épülete, az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus Városháza 1842-ben épült.  Vendég-szobájának olyan híres irodalmi és történelmi személyek voltak lakói, mint Eötvös Károly,  Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán és I. Ferenc császár. A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható, amely arra utal, hogy egykor a megyei bíróságnak is helyet adott az épület.  Az épület dísztermében zajlott a hírhedt „tiszaeszlári per” (a tiszaeszlári zsidókat a keresztény Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg).

A közeli Szent István u. 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza, aki 1878-ban született Nyíregyházán.

A szabadtéri néprajzi múzeum az Észak-Tiszántúl sokszínű népi építészetét, hagyományait őrzi és mutatja be. A falu- központban kézműves műhelyek, iskola, tűzoltószertár, harangtorony, templom, száraz-malom, valamint szatócsbolt meg kocsma. Az épületek többsége eredeti, egykori helyszínükről telepítették ide. Ma már több mint 80 építmény mutatja be a régió sokszínű népi építészetét. A lakóházak berendezése ugyancsak hiteles.

A régi faluképet idézik a hajdani kismesterségeket bemutató műhelyek, a borbélyüzlet és a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese is. A 18. században betelepült szlovák (tirpák) népesség jellegzetes bokortanyai életmódját a tirpák tanya reprezentálja. De megtalálható a nyírségi kisnemesi porta és fejfás temető is. Az épületeket jellegzetes gyümölcsfák, konyha és virágos kertek veszik körül.