Kezdhetnénk azzal a kis haranggal, ott az árkádok mellett, amellyel a kicsapott diákokat búcsúztatták, de arról majd később…

A Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű 200 éves líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. De a fává terebélyesedett lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” – válaszolta Bálint pap, és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt...

Az ördögcérnabokor - lycium halimifolium - országszerte nő, így is szokták emlegetni: "sem fű, sem fa". A fává nőtt lícium botanikai ritkaság. A lícium-fa kora mintegy száznyolcvan év. A Méliusz-házat 1740 körül lebontották, s helyén egyházi épületet emeltek - ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a késő barokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt, ami még mindig látható.

3. Emlékezni |

Olaj után kezdtek kutatni a térségben, helyette azonban 68 Celsius-fokos gyógyvíz tört fel a kutakból. Így 1933-ra két új medence és fedett uszoda épülhetett. A fürdőt 1958-ban gyógy-fürdővé nyilvánították. A gyógyvíz jótékony hatású a reumatikus megbetegedésekre.  A gyógyfürdőhöz szorosan kapcsolódik a strand-fürdő, májustól szeptemberig feszített víztükrű medence, hullámfürdő, pancsoló, gyermekmedence, gyógymedence, park, játszótér várja a vendégeket.  Az Aquaticum nevet viselő élményfürdő fedett épületében örökké nyár van, s különféle dögönyözők, sodrófolyosó, csúszdák, barlangok kínálnak kellemes időtöltést a fürdőzőknek. A hatvanhat méter átmérőjű kupolacsarnok alá épített élményfürdőt trópusi növények teszik mediterrán hangulatúvá. Közvetlen az átjárás a termálfürdőbe és a gyógyászati részlegbe. [Belépéskor alapdíjat kell fizetni az első két órára, az ezután következő időszak fizetése már a további eltöltött percek alapján történik: 1700 forint + 8 forint.]

Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa, a debreceni nagyerdő a nevét valószínűleg nem az erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A homoki gyöngyvirágos tölgyes legtermetesebb fái, a kocsányos tölgyek 25-26 méterre is megnőnek. 1939-ben itt hozták létre az ország első természetvédelmi területét. Ma már az egész Nagyerdő védett. A közeli Simonyi út névadója, Simonyi József óbester (ezredes) a legvitézebb magyar huszár, végigküzdötte a napóleoni háborúkat, hőstetteiért minden lehetséges rendjelet, kitüntetést megkapott. Az 1810-es években került Debrecenbe. Huszárjaival kialakította a Simonyi gátnak nevezett utat, saját költségén jegenye, juhar- és nyárfacsemetékkel ültette végig. A legenda szerint minden fához 1-1 huszárt állított strázsának, hogy ki ne tördeljék a fákat. A kiszáradt fák helyére hársfákat ültettek.