 |
| |
| << ÉSZAK-MAGYARORSZÁG | BORVIDÉK |
| |
| |
| 1. Bükkaljai borvidék | |
| |
A vadszőlő az északi hegyvidéken őshonos, termését már a jégkorszak végi ősember is ismerte. Az Avas-hegyen valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. A tibolddaróci Olaszrizling és Furmint híres pezsgőalapbornak számított. Bükkalja borai hasonlóak az egriekhez, de valamivel magasabb a savtartalmuk.
|
| |
:: Klímája napfényben gazdag, hűvös.
:: Meghatározó szőlőfajták és borok: Leányka - illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb. Olasz rizling - könnyed, elegáns. Az éghajlati és talajadottságok a fehérbor termelésének kedveznek.
:: A körzet települései: Bogács, Harsány, Kistokaj, Mályi, Aszaló
|
| |
| |
| 2. Egri borvidék | |
| |
Annak ellenére, hogy adottságai a fehér szőlő termesztésének kedveznek, az Egri Bikavér tette híressé Eger városát és környékét. A város alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, teljes szélességében átjárható.
|
| |
:: Klímája hűvös, kevés a csapadék, hosszú a tél.
:: Meghatározó szőlőfajták és borok: Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. A Leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös.
:: A körzet települései: Eger, Egerbakta, Egerszalók, Novaj, Ostoros, Feldebrő
|
| |
| |
| 3. Mátrai borvidék | |
| |
A legnagyobb hazai domb- illetve hegyi borvidéken jó minőségű fehérbort termelnek. A szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg.
|
| |
:: Klímája szélmentes, védett.
:: Meghatározó szőlőfajták és borok: Rizlingszilváni, Olaszrizling, Muskotály, Szürkebarát. A borvidék piaci sikereit főleg reduktív gyümölcsös boraival éri el.
:: A körzet települései: Abasár, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Nagyréde. |
| |
| |
| 4. Tokajhegyaljai borvidék | |
| |
Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. 1650-ben Sepsi Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántfy Zsuzsanna udvari papja a Tokajt fenyegető harci események miatt novemberre halasztotta a szüretet, melynek következtében a szőlőkben nemes rothadás lépett fel, a szőlőszemek összeaszalódtak, megtöppedtek. Így alakult ki az aszú. A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.
A szőlősgazdák hegyoldalba vájt alacsony pincékben rejtegették a bort a katonák elő. Innen terjedt el az a mondás, miszerint "a tokaji bor előtt meg kell hajolni". A kis pincékben csak kis hordók fértek be. Így alakult ki a 136 literes gönczi hordó, mely nevét Göncz községről kapta, mivel az ott élő neves kádármesterek készítették. XIV. Lajos, a Napkirály a következő szavakkal fejezte ki csodálatát a hegyaljai borok iránt: "Vinium regum, rex vinorum" vagyis A királyok bora, a borok királya.
|
| |
:: Klímája: meleg a nyár, hideg a tél, hosszú, napos, párás az ősz.
Meghatározó szőlőfajták és borok: Furmint - jól aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű - teltebb, nagy testű. Sárga muskotály - kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.
:: Leghíresebb borfajtái: Tokaji Aszú, Szamorodni, Tokaji Aszúeszencia.
:: A körzet települései: Tarcal, Tállya, Rátka, Mád, Bodrogolaszi, Bodrogkeresztúr, Tolcsva, Sárospatak és Tokaj. |
| |
|
