FERTŐ TÓ | KIRÁNDULÓHELY
Sztyeppék tava a határ mentén
- Egy kicsit sós. egy kicsit iszapos, egy kicsit nádas... de gyönyörű
A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A Fertő - mint sztyepptó - vizére jellemző a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. Korát 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén jött létre. id. Plinius feljegyezte időszakos teljes kiszáradását. Ez többször is megismétlődött, legutóbb az 1870-es években
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A különféle sók miatt a Fertő iszapja gyógyhatású. Vize erősen lugos kémhatású, igazi síkvidéki sóstó. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető.
A Fertő tavat mediterrán dombsorok, szubalpin hegyek és hófödte magashegységek övezik. A magyar oldalt hatalmas összefüggő nádasok jellemzik, az osztrák oldalt pedig a nyílt vízfelületek. Gazdag az élővilága, a magyar partszakasz mentén sok a nádas. Itt fészkelnek a nagykócsagok, a gémek, a nyári lúdak és a búbos vöcsök. Valamint a ragadozó barna réti héja, a halászsas, a réti sas és a vándorsólyom. A vizek színén a lápi szitakötő és az ugróvillás ősrovar, a mélyén a süllő, a nyurgaponty és a csuka él. A partvidéken rackajuhok, bivalycsorda és a magyar szürke gulya legel.
