| A táj igazi varázsát az erdők és vizek találkozásának csodálatos harmóniája adja. A mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg, a ligeterdők szinte megközelíthetetlenek, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak, de itt él a szürke gém, a rétisas, a kerecsensólyom is.
A gemenci erdők erdei kisvasúttal szelhetők át. A védett területet világhírűvé az ország legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette. Rengeteg az őz és a vaddisznó is.
Északon a Sió torkolata, délen a Báta–Szeremle–Baja vonal határolja. A védett terület északon a Sió mellett felnyúlik Szekszárd határáig, és magába foglalja a Bogyiszló melletti orchideás erdőt is. A Gemenci-erdő tulajdonképpen nem is egy erdő, hanem a Duna holtágai és még élő kanyarulatai által elválasztott erdők sora. Így több mint húsz – egymással összefüggő – erdőséget takar.
A múlt században – világhírű gímszarvas-állománya miatt – a kormány szigorú védelemben részesítette a területet, így maradhatott fenn több ezer hektáron a valódi ártéri őserdő: a morotvák, láperdők, mocsaras rétek, belső tavacskák mesevilága. Ezeket a területeket tavasszal és áradások alatt elönti a Duna, és a mélyebb részeken akár egész évben megmaradhat a vízborítás.
A világhírű vadállományon, a vaddisznón, őzön és gímszarvason túl vadmacska családok, rókák és borzok is élnek itt, távol az embertől, rejtekhelyükön, az erdő mélyén. Visszatelepítésnek köszönhetően újra megtalálható itt az európai hód, és visszafoglalta lakóhelyét az aranysakál is - népies nevén nádi farkas.
A Gemencen él a világ legsűrűbben lakott fekete gólya fészkelő állománya. De itt fészkel a jégmadár, a fekete harkály, több nádi énekes is. Madarainak legértékesebb tagjai azonban a ragadozók: a dél-dunai ligeterdőkben vörös könyves réti sas-, kerecsensólyom-, és békászósas-állomány fészkel. Vonuláskor gólyák, gémfélék, vízi és parti madarak pihennek itt, s kutatnak élelem után. És ezrével telelnek át a gemenci Duna-szakaszon a különféle vadrécék, vadludak, szárcsák, vöcskök és kárókatonák.
A mintegy ezer hektárnyi Veránka-sziget, a rezéti holtágnál, a hullámzó vízzel körbeölelt zöld erdejével a Gemenci tájegység igazi gyöngyszeme.
Pörböly: a Gemenc kapuja, innen indul az ártéri rengetegbe a gemenci erdei vasút és itt található az ökoturisztikai központ és múzeum, amely betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, és az ártér élővilágát. A fogadóépülettől induló új ösvényen néhány perces sétával elérhető az arborétum, kicsit távolabb pedig a nagyrezéti vadmegfigyelőhely. Itt szelíd, fiatal állatok (vaddisznók, gímszarvasok) láthatók. Kiépített sétaúton érhető el.
Kisvasút és tanösvények: A kisvasút mentén tanösvények és játszóterek, megfigyelőtornyok, halászati bemutatóhely található.
Lassi állomás - halásztanya és halászati bemutatóhely, pihenőpark erdei játszótérrel, nagy esőbeállóval, kiépített tűzrakó hellyel. Érinti az országos kék túra útvonala.
Malomtelelő megállóhely - az innen induló tanösvényen (45 perc) végigsétálva ismerhető meg a gemenci erdő állat- és növényvilága. Megfigyelőtoronyból figyelhetők meg a terület vízimadarai és a mocsárréten tartózkodó vadak.
Gemenc-Dunapart állomás - esőbeálló, rönkasztalok, erdei játszótér és személyhajó kikötő található. Ide érkezik Bajáról a Gemenc sétahajó.
Bárányfoki állomás - rövid erdei sétával érhető el a Bárányfoki tanösvény (50 perc), amely jellegzetes ártéri tájon, erdei élőhelyeken vezet át. Az erdő szélén a Gemenci kiránduló Központ Élet az árterén kiállítása tekinthető meg.
Gemenc sétahajó: rövidebb és hosszabb kirándulások a Dunán és a mellékágakban. Az utazás kombinálható erdei vasutazással is. A hajó rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Indulás a bajai (Duna bal part 1480 fkm) Duna hídtól.
|
