KÖZÉP-DUNÁNTÚL  >  LÁTNIVALÓK  >  TERMÉSZETJÁRÁS  >  MISZTIKUS EMLÉKHELYEK
 

1. Székesfehérvár | Szent István bazilikája

A romterületen a főhajó tengelyében alakították ki Szent István végső nyughelyét, amelyet ma kereszttel jelölt egyszerű kőlap fed. A bazilikához több kápolna épült, melyek királyi, főúri temetkezési kápolnák voltak. Ezek maradványai ma is láthatók. A török időkben tönkrement épületeket a város 1688-as visszafoglalása után már nem lehetett újjáépíteni. Henszlmann Imre ásatási beszámolóiból tudjuk, hogy a bazilika területén 1862-ben sikerült feltárnia Szent István és családja, Kálmán, Ulászló, Vak Béla, II. Géza, IV. István, Nagy Lajos, Mátyás király és II. Lajos sírkápolnáit. Uralkodóink csontjait a régész pontosan felcímkézte, hat faládába tette, majd átadta a polgármesteri hivatalnak. A hatóságok azonban a ládákat minden kegyeleti aktus nélkül a városi székesegyház kriptájában helyezték el, s a továbbiakban nem törődtek velük. Amikor 1893 őszén tudományos vizsgálatok céljából Török Aurél a csontokat elkérte, már csak öt kifosztott ládát tudtak átadni neki. Addigra ismeretlenek a maradványokat összekeverték, a tudományos feljegyzéseket, magyarázó szövegeket eltüntették. Szőrén-szálán eltűnt a hatodik láda is, s azóta sem került elő.



2. Majk | Kamalduli remeteség

A cellaegyüttes, templom és apátsági épület a némasági fogadalmat tett kamalduli rend előírásainak megfelelően épült, barokk stílusban. Az Esterházy család építtette a hazai arisztokrácia adományait is felhasználva.  A zárt kerítéssel körülvett térségben szabályos rendben sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. A szerzetesek tevékenységüket a Nap járásához igazították. Minden remetelak kis kertből és négy helyiségből állt, melyek tágas folyosóról nyíltak. Pihenést szolgáló hálószoba, munkavégzéshez szükséges műhely, az élelmiszer tárolására alkalmas kamra és egy kis kápolna található a házakban. A fogadott némaságban élő szerzetesek 1733-tól 1782-ig éltek itt. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak, beszélniük évente két alkalommal, a karácsonyi és húsvéti közös összejöveteleken lehetett. [...]

3. Bajót | Szent Kereszt templom

Bajót-Péliföldszentkereszt ősi zarándokhely. A magyar “szalézi bölcső” - a Don Bosco Szaléziak itt telepedtek le 1913ban.  A rendházban ma is élnek szalézi szerzetesek. A kegytemplom kincse a Szent Kereszt ereklye. Krisztus keresztjét 350 körül találták meg, darabjait a világ minden tájára szétküldték, így került hazánkba is. Hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa.  A kolostortól mintegy 600 méterre levő tisztáson áll a Schmidt  bányaigazgató által az 1930-as években építtetett Lourdes-i barlang. A hangulatos erdei pihenőn üdevizű források vannak.