|
|
|
|
 |
Majki remeteség. Fotó: civertan.hu
|
MAJKI KOLOSTOR
|
A néma kamalduli remeték otthona
|
| |
|
A fogadott némaságban élő szerzetesek világának csendes békéjét idézi a Majki remeteség.
|
| |
Egy aprócska tó felett, erdők ölelésében búvik meg a kamalduli szerzetesek 17 cellaháza a hozzá tartozó templomtoronnyal és kolostorépülettel, egy magas kőkerítés védelmében.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a majki remeteséget, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó szerzetesrend minden cellaháza. Donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.
Az erdei kolostorban a remeteség felügyelője, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégfogadó, valamint a refektórium, vagyis a közös ebédlőterem, a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár kapott helyet. A refektóriumot pazar freskók díszítik, a rend történetét, valamint magyar szent királyokat és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolva.
A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük az volt, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kápolna, vele szemben helyezkedett el az egyszerűen berendezett lakószoba, innen nyílt a műhely, vele szemben pedig a szerzetesi konyha-kamra.
A rend önfenntartóként földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete.
A remeték a cellaházhoz tartozó kertben gyógy- és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel. Ezen kívül kézműves tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát a kertet körülvevő magas fal biztosította.
A bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romuald (951-1027) alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.
1782-ben II. József császár feloszlatta a kamalduli közösséget. Az épületeket ezt követően posztógyári munkások lakták, a konventépületet pedig vadász- és lakókastéllyá alakították át. Később kórházként és kollégiumként funkcionált. Ma műemlék.
A tó feletti dombon áll az 1736 és 1757 között épült Celli Mária-kápolna, mely korábban megépült, mint a remeteség temploma: a remeték oda jártak imádkozni, amíg nem volt saját templomuk. |
| |
Oroszlány-Majkpuszta
Web: majkikolostor.hu
Nyitva: március 15. – november 15 között 10-18 óráig / idegenvezetés félóránként. Télen: péntek, szombat, vasárnap: 10-16 óráig.
Belépődíj: 950.-Ft/fő, családi jegyár 2500,-Ft |
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
|
