 |
| Csak az emléke.... Fotó: kaba.hu |
KABA LÁTNIVALÓK
|
| Kába kő párja Kabán |
| |
|
A kabai kő ugyan nem kába kő, de mégis van köztük hasonlóság: mind a kettő meteorit darabja…
|
| |
Kaba vagy százötven éve egy meteorit becsapódásra ébredt. Amikor az égi jövevény belépett a föld légkörébe még egy szekér nagyságúnak tűnt, de mire földet ért, cipónyivá zsugorodott.
A kabai meteorit hegyesedően cipóalakú kő, nem hosszabb, mint 17 és nem magasabb, mint 11 centiméter. Súlya 2,9 kilogramm volt eredetileg, ma a vizsgálatokra leválasztott darabok híján két és fél kilogramm. Felületét enyhén fénylő fekete megolvadt barázdált réteg borítja. Egyike azon első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék. A ritka, CV3 típusú szenes kondrit a Naprendszer keletkezésének időszakáról ad információkat.
 A feljegyzések szerint: „Az 1857-ik év ápril 15-kén estveli 10 óra tájban Kaba helységnek egyik jómódú és értelmes lakosa Szilágyi Gábor aludt a háza előtt, tehát a szabad ég alatt, midőn is egy sajátságos zörej által, - mely az ő kifejezése szerint a mennydörgéstől egészen különböző volt - álmából fölriasztatott, s ekkor látott, egyébként felhőtlen ég és szélcsendes idő mellett, egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes testet, mely Földes helység felől, tehát délkeleti irányból jőve, ívképű mindegy 4 másodperc alatt bevégezte. Ezen tüneményt több szomszéd sőt távolabbi helységek lakosai is észlelték, nevezetesen pedig debreceni és karcagi lakosok is. Másnap korán reggel Szilágyi Gábor a tanyájára lovagolt ki, mikor is útközben lova egyszer hirtelen neki bokrosodva horkolni kezdett, s tovább menni nem akart; ő pedig a szekérjárta úton megpillantott egy fekete követ, mely a kemény földbe annyira be volt nyomulva, és ékülve, hogy fölülete épen a földdel telt. A föld a kő körül be volt horpadva s megrepedezve. Kén- vagy egyéb szagot Szilágyi Gábor ekkor nem vett észre. E fölfedezés dacára folytatta útját és csak estve felé tanyájáról visszajőve ment ki a szomszédokkal és nézőkkel a hely színére ásóval és kapával fölfegyverezve s a lebkövet kiásta"
A meteorit hullásáról a bécsi Királyi Mineralógiai Kabinet újsághírből értesült, s azonnal lecsapott rá, rendelettel utasította Debrecen polgármesterét, küldjék a meteoritot Bécs városába. A kabai kő azonban – ha nem is a kabaiak – de mégis itthon, a debreceni kollégium ásványgyűjteményének tulajdonában maradt, de egy kis darabját Bécsbe, szilánkjait többek között Calcutta, London, Bécs, Moszkva, Washingtonba küldték vizsgálatok céljára. A kő végül megjárta Bécset is: 1873-ban, a bécsi világkiállításon bemutatták a császárváros közönségének.
Ma a művelődési ház előtti parkban elhelyezett emlékkő felirata emlékeztet arra, hogy 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határában. Ebből a meteoritkőből következtettek a tudósok arra, hogy más égitesteken is vannak szerves vegyületek. A falu büszke elődeire, akik felismerték, hogy az égből hullott követ meg kell menteni a tudomány számára. |
| |
| Még több kép és információ: kaba.hu |
| |
|
| |
| |
|
