|
A Tagore-sétányon korzózva a magyar tenger korlátozott végtelenje tárul a szemünk elé. Vitorlás-hajók, távolabb a tihanyi apátság, a part tövében hattyúk és vadkacsák. A sétánnyal szemben, a hajókikötő előtt látható a Halász és a Révész szobra. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér e városba. A csizmák szép fényesek….
Tagore-sétány Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, s gyógyulása örömére fát ültetett. Harminc évvel később egy indiai küldöttség e fa előtt felavatta Tagore bronzszobrát, később a sétány az ő nevét vette fel. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. A Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig sajnos csak politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. A Tagore-sétányon fát ültetett többek között: Wigner Jenő, Oláh György, Kürti Miklós, Teller Ede, valamint Indira Gandhi vagy Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós.
Füredi Panteon A sétányközeli Panteon nagyon sok történelmi relikviát rejteget. A füredi Anna-bálok helyszíne, az Anna Grand Hotel és a Szanatórium színházterme alatt található fedett sétányon kiváló költők, tudósok, kutatók emléktáblái, akik vagy Füredről írtak, vagy fontosat tettek a városért. Az első emléktábla Garay János költő (1812-1853) nevét örökíti meg, aki először szentelt verseskötetet a Balatonnak. Emléktáblája van itt Krúdy Gyulának, Ady Endrének, Vörösmarty Mihálynak, Jókai Mórnak, Gárdonyi Gézának, Cholnoky Jenőnek, a Balaton kutatójának, Lóczy Lajos geológusnak, valamint Eötvös Lóránd akadémikusnak, aki kidolgozta a föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálati módszerét. Eötvös a gravitációs kettős ingáját 1901 és 1902 telén a befagyott Balaton jegén, Füred és Tihany között próbálta ki és hitelesítette.
|
