Gyaníthatóan itt történt Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzése 1211-ben.

A dunai átkelés biztosítására már a rómaiak castrumot hoztak itt létre. Az erődítmény déli falába ékelődött az ősi Nagyboldogasszony kápolna, amely Buda és Pest legkorábbi egyháza. E kápolnában temették el a vértanúságot szenvedett Szent Gellértet.

A kápolnát román templommá bővítették - falmaradványait őrzi a templom déli tornya. Gyaníthatóan ez volt a helyszíne Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzésének 1211-ben. Zsigmond király idejében új, háromhajós, körüljárós szentélyű, csúcsíves templom épült. Mátyás király idejében gótikus kápolnák és új sekrestye készült hozzá a déli és északi oldalon

A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihrab (imafülke) a szentély délkeleti falában. Többször restaurálták. 2002 márciusában helyezték el a templom kegyoltárán Szent Gellért püspök vértanú Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét. 2006-tól látható Szent László király és Szent Erzsébet ereklyéje is. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében Anjou-korabeli trónoló Szűz Mária freskót találtak, meglepő épségben.

A pesti szóbeszéd szerint az Erzsébet híd építésekor a templomot arrébb kellett helyezni. Ez nem igaz, az építéskor felmerült az esetleges eltolása, de végül inkább a híd tengelyével kikerülték a templomot.