Budapesti látnivalók: Nemzeti Múzeum

Nemzeti Múzeum 1922. Fotó:nemzetimuzeum.hu

BUDAPESTI LÁTNIVALÓK

Magyar Nemzeti Múzeum: a királyi palásttól a vasfüggönyig

Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.

A klasszicista stílusú múzeumépület alapítója gróf Széchényi Ferenc, tervezője Pollack Mihály építész volt. Gróf Széchényi Ferenc nagycenki gyűjteménye képezte az alapanyagát. A múzeum meghatározó szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom nyitánya lett, s bár nem, de a hagyomány ragaszkodik hozzá: itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.

A gyűjtemény az államalapítástól, az önálló királyi hatalom megszervezésétől a demokratikus rendszerváltásig mutatja be Magyarország történetét. Legjelentősebb kincsei között megtalálható a koronázási palásttól a vasfüggöny lebontásáig ívelő időszak minden jellegzetes dokumentuma és tárgyi eszköze.

Koronázási palást Eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá. A ráhímzett felirat szerint Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet aranyszállal hímzett díszítés borít. Hátán Y alakú kereszt. A kereszt lábánál foglal helyet az adományozó királyi pár. Szent Istvánt drágaköves pántkoronával, jobbjában szárnyas lándzsával, baljában országalmával, Gizellát hasonló koronával, kezében torony alakú ereklyetartóval, közöttük valószínűleg Imre herceg mellképe látható. Az első adat, amelyben a palást szerepel, egy III. András koronázásáról szóló feljegyzés, amely szerint "a király olyan öltözékben volt, amit már Szent István is viselt".

Különlegességek Monomachosz-korona: a világon egyedülálló, a bizánci császári udvarban készült koronát a 11. század második felében földbe rejtették, 1860-ban eke szántotta ki Nyitraivánka határában. | Jankovich-nyereg: Zsigmond király és neje, Cillei Borbála királyné által 1408-ban, 22 taggal megalapított Sárkányrend a Szent György által legyőzött sárkányról kapta nevét. A rend tagjai között volt többek között a hírhedt Dracula - Vlad Ţepes havasalfödi vajda is, akihez a hagyomány a Jankovich-nyerget kapcsolja. | A Mária Terézia által alapított Szent István-rend jelvénye, a királynő viseleti példánya (1764) | A Lánchíd alapkőletételénél használt dísz-vakolókanál (1842) | Erzsébet királyné fűzője: a királyné olyan szoros fűzőt viselt, hogy csak 15 perccel a merénylet után vették észre a súlyos szúrt sebet, az igen szűk selyem ruhaderék megakadályozta a seb erősebb vérzését. | Nobel-díj: Szent-Györgyi Albert professzor a C-vitamin kimutatásáért kapott díját a múzeumnak ajándékozta, amely meg is tekinthető.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest, Múzeum körút 14-16.
Fotók és információk: nemzetimuzeum.hu
Nyitva tartás: K-V 10-18
Belépődíj:1100-550 Ft