|
A falu közepén álló, román stílusú műemlék kőtemplomot két oldalt a Csaroda vize öleli át, a 13 század végén épült, hajdan a templom egész belsejét színes freskók díszítették. A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.
A hajó északi falán és a diadalív freskóit a templom építésével egy időben, a szentély festményeit két évszázaddal később készítették. Akkor, amikor Csaroda egész lakossága a kálvini hitre tért, így a templom is a reformátusok szolgálatába állt. Ekkor a falakat lemeszelték, és a mennyezetet kazettás faragványokkal díszítették.
A szentek szigorú bizánci rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján, az orvos szentek, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Későbbi, korai gótikus stílus jellemzi a szentély bordás boltozatát, e freskók a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik meg. A reformátusok idején a falakat bevakolták, a templom díszítését népies festés uralja. A templom belső falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles kék-vörös mintákkal pingálták tele. A festett s a kazettás famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ból való, az úgynevezett Rhédey-epitáfium - avagy halotti felirat - 1758-ban készült.
A templom szűk tornyában sohasem függött harang, a 18. században a templomtól keletre egyszerű, fából ácsolt harangtornyot építettek.
|