|
Az osztatlan szalagtelkekre épült házakat faoszlopos tornác övezi. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Hollókő temploma 1343-ban épült, bár a törökdúlások idején elpusztult. Két évszádos, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos katolikus temploma a falukép meghatározó épülete, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették. Kincse a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás.
A falu lakói palócok, a mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A férfiak szűk fekete nadrágot, hímzett gyolcsinget és pitykével, hímzéssel díszített posztó lajbit viselnek. Fejüket fekete pörge kalap takarja, míg lábukon csizmát viselnek.
Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Ünnepnapon azonban 7-8 alsószoknya fölött díszes selyem vagy kasmír szoknya ringott a nők derekán, a lányok vasalt szoknyából akár 15-20-t is magukra öltöttek. Finom, gyolcs vagy bíbor (csipke) ingváll és színes rojtokkal díszített vállkendő egészítette ki az öltözetet.
Hollókő várát a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta. A török idők után elvesztette jelentőségét. A vár-panoptikum 13. századi életképe a vár urát és családját mutatja be az 1200-as évek női és férfi, nyugati- és keleti típusú-, valamint közrendű viseletét. A terem képet ad arról az időszakról, amikor lakták és használták a várat. A fegyverterem, kőtár és várkápolna is a múlt idők emlékeit idézi.
A legenda szerint Kacsics András elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony boszorkány dajkája azonban, szövetkezett az ördöggel, és rávette, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám a kövekből egy bazaltsziklán új várat raktak. Ez lett aztán Hollókő vára.
|
