A háromosztatú, nádfedeles szülőház már 1880 óta megtekinthető belülről is, a megnyitót maga Jókai Mór mondta, de múzeummá csak jóval később vált.

A népi stílusú lakóház 1790 körül épült. A nádfedeles, deszkaoromzatú házat Petrovics István mészáros 1821-ben vette bérbe, s felesége, Hrúz Mária itt szülte első, Sándor névre keresztelt gyermeküket 1822. december 31-én.

A szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi és idézi az ággyal, az almáriummal, a faragott sarokpaddal, a székekkel és az asztallal. A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence. A középső nyitott kéményes konyhában - akár egy ereklye - látható Petőfi dajkájának krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője. A sarokban egy 48-as tulipános láda, az évtizedek során összegyűlt - a tisztelet koszorúira kötött - szalagokat őrzi.

A család bútorain túl számos Petőfi-dokumentum és tárgy tekinthető meg:  így az anyakönyv és mellette az ónból készült keresztelő kancsó, a keresztelő kút és egy 1861-ből származó Grimm Vince-metszet. Az egyetlen ábrázolás a teljes családról. A metszeten a Petrovics szülők, Petőfi Sándor a feleségével és fiukkal, Zoltánkával, valamint István - Petőfi öccse - látható.

A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, és az udvaron áll a világ első köztéri Petőfi-szobra is.