|
Mivel az ország török veszélyeztette vidékeit Kinizsi védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta. Kinizsi halála után is.[ Benigna imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert.] A várat a Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták. Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján a kastélyukat, így használaton kívüli lett a vár.
Kinizsi nagyszabású építkezéseinek nyomát az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi. A vár négyszögletű 30 méter magas öregtornya a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. A lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize a kapu közeli farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját ma is táplálja.
Vármúzeum Panoptikumában történelmük neves uralkodói sorakoznak életnagyságban. Géza fejedelemtől kezdve, Károly Róberten keresztül, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve, Mátyás királyig bezárólag láthatóak a magyar királyok. Áprilistól szeptemberig látogatható.
Katonakiállítás A mintegy 3200 darabból álló történelmi életkép a Honfoglalástól napjainkig tartó időszakot idézi - kézzel gyártott figurák, lovasok, kiegészítők, korhű öltözékkel, felszereléssel.
A vár szomszédságában van a Postamúzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Előbbi a hírközlés fejlődését mutatja be, utóbbi pedig ízelítőt ad az egykoron virágzó vázsonyi céhek életéről, működéséről. Megtekintésre érdemes még a barokk Zichy-kastély, valamint a Pálos-kolostor romjai.
|
