|
A Bodrog parti lakóvár 1534-41 között épült, a vár életében a legjelentősebb fordulatot az 1616-os év hozta, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házasságuk után a Rákócziak fejedelmi központjává teszik a várat. Újabb szárnyakkal és épületrészekkel bővült a vár, s megépült a déli Lorántffy szárny- és loggia, valamint az ágyúterasz is.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja. Egyrészt Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször is időzött a várban, másrészt 1697-ben a város a hegyaljai felkelés egyik központjaként szolgált. A harcok vége felé a Vörös-torony Lovagtermében tartották az 1708-as országgyűlést is, ahol örökös szabadságot ígértek a végig kitartó jobbágykatonáknak. A szabadságharc leverése után kézről kézre vándorolt, barokk, romantikus és eklektikus formavilággal bővült, de megőrizte meghatározó reneszánsz jellegét.
A vármúzeum kincsei között: a Rákóczi-szabadságharc egyik fennmaradt eredeti zászlaja és a fejedelem által Rodostóban faragott gyertyatartók, a sárospataki Rákóczi ágy, melyben egykor Báthory Zsófia vagy Zrínyi Ilona alhatott és a XIV. Lajos francia király ajándéka, a különleges szépségű, Boulle mester műhelyében készült kabinet szekrény.
A vár magva a négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Kapuját díszes reneszánsz faragványok ékesítik. A negyedik szinten látható lovagterem hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audenciás szobája.
A Vörös-toronyhoz észak felől csatlakozik a várostól árokkal elválasztott várkastély, udvara legértékesebb része az az oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett.
A kastély északkeleti sarokbástyája szegletén a Sub-Rosa erkély ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A terem 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére, az esketés szertartását Comenius végezte a Vártemplomban. Később ebben a sarokerkélyes szobácskában találkoztak a Wesselényi-féle főúri titkos összeesküvés vezetői. Innen ered a név: A rózsa alatt, latinul Sub Rosa.
1703-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc kurucai elfoglalták, leégett a várkastély is. Itt tartották a szabadságharc 1708-as, jobbágyfelszabadító országgyűlését is. 1875-től a Windischgratz család volt a tulajdonosa… |
