|
|
|
|
 |
| A kastély. Fotó: kulturpont.hu |
TISZADOBI ANDRÁSSY KASTÉLY
|
| Erzsébet királyné a bukszusban |
| |
|
A tiszadobi kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
|
| |
Tervezőjét Andrássy Gyula gróf, a monarchia egykori külügyminisztere arra inspirálta, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély 1880 és1885 között épült.
A vajdahunyadi vár egyes elemeit idéző megoldások: kerek saroktornyát a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatják. Az északi-homlokzat nyugati saroktornya és toronysisakja a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit idézi. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon. Felismerhetőek a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyai, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát formázza. A téli kert bővítésekor - később - idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók.
 A kastély szépségét csodálatos környezete tovább növelte. A kastély parkját északról ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet lágyan öleli körül a fenséges épületet. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és franciapark, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka a tiszafa-koszorúba fogott, középkori liliomot rajzoló bukszus-labirintus. Ma is be- barangolható. A kastély teljes szélességében, így a sövénykert mentén, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert aztán erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azazhogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük.
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1919-ben a nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett építményt. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba. Ma gyermek-városként működik, de látogatható. |
| |
Tiszai-holtág A község 1000 hektárnyi természetvédelmi területéhez holtágak, ártéri erdők, füves puszták tartoznak. A kiváló ártéri életfeltételeknek köszönhetően a terület növény- és állatvilága páratlan gazdagságú. A Tisza legnagyobb gémtelepén, a Tölgyes-erdőben 80-90 pár gém építi malom-keréknyi fészkét a fák csúcsa közelében. A holtág hossza 10 km, átlagos szélessége 65 méter, átlagos vízmélysége 3,1 méter.
A tiszai árterek ősi hangulatát őrzi e tíz kilométer hosszú holtági táj. Gróf Széchenyi István szimbolikus kapavágással itt indította el a Tisza szabályozását, de megőrződött e táj természetes növényegyüttese: vadszőlő, komló, és borostyán áthatolhatatlan szövedéket alkot.
|
| |
Tiszadob, Bocskai u. 59.
Honlap: tiszadob.hu |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
|
