ŐRSÉG | KIRÁNDULÓHELY
A szerek világának csodái...

• Az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj lakói az államalapítás óta álltak őrséget itt, a gyepűt, az országhatárt őrizték.

Védték a német betörések idején, az oligarchák ellen, harcoltak tatárok és törökök, osztrákok ellen, de Bocskai, Rákóczi, Kossuth zászlói alatt is.  A határ menti elzártság hatásaként e táj viszonylag zavartalanul megőrizhette természeti értékeit. 

Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta itt, egy helyben élnek. A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki: a néhány házból álló dombtetei településrészek, a szerek laza együttese alkotta az egyes településeket.

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket. A néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből álló szerek a nevüket az ott élő családokról (Baksaszer), vagy a természeti viszonyaikról (Felsőszer), esetleg valamely helyi jellegzetességről kapták (Templomszer). Sajátosságuk a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is jelentette. A szereket dűlőutak kötötték össze, a köztük lévő mocsaras völgyek és erdők pedig rejtekhelyül is szolgáltak.
  
Az Őrség területén nem volt jellemző a kővárak építése, szerepüket az erődszerű templomok vették át. Többnyire román- vagy gótikus stílusban épültek Árpád-kori alapokra. Legszebb példái a veleméri, őriszentpéteri, hegyhátszentjakabi, szőcei templomok. A népi faépítészet remekei az un. szoknyás haranglábak, köztük a pankaszi-, a gödörházi-, a kercaszomori. A népi vallásosságra az utak menti pléh- és fa Krisztusok emlékeztetnek.

Magyarszombatfa és Gödörháza főutcáján a fazekas hagyományok ma is élnek: sok porta bejáratánál ott lóg a fazekas cégér. Szívesen megmutatják a műhelyt is, beavatva az érdeklődőt a korongozás fortélyaiba.

Az őriszentpéteri erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzata. A faragott kövek stílusa a jákiéval rokonítható. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
 
A pankaszi szoknyás harangláb tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp.

A szalfői-pityerszeri skanzen épületei a középkori eredetű faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek. Nevezetes az úgynevezett kerített ház, melynek egyik oldalán a lakóház áll, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le.  Így vált védhetővé a gazdaság betyároktól, tolvajoktól. Egyedülálló épület az emeletes kástu is, melynek földszinti részén tárolták a zöldségféléket és a bort, az emeleten a húsárut és szemes terményeket. A ház első emelete alatt s oldalán – mint manapság a garázsok -  egyik oldaláról nyitott színben tartották a mezőgazdasági eszközöket. | Skanzenbelépő: 500 Ft

A veleméri késő román és kora gótikus templomot Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentélye északi oldalán gótikus fülke is látható. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.
 
A zalalövői, tiszta vizű Borostyán- tó kiválóan alkalmas fürdésre, csónakázásra, szörfözésre. A Hársas- tó avagy a Máriaújfalui-víztározó környéke is kedvelt kirándulóhely Velemér közelében.  Az erdők övezte tavon szabad strandot is kialakítottak, melynek köszönhetően nyáron közkedvelt fürdőhely.