Kaptárkő. Ha ez a neve, akkor biztosan köze van a méhekhez és a méhészethez. A népi hagyományok szerint igen. Ám a történészek, régészek, sőt még némely méhészek is azt bizonygatják, hogy nincs. De mert már maga az elnevezésük és pláne a formájuk nagyon tetszetős, kiváncsivá teszik az embereket… A kaptárkövek világában Baráz Csaba földrajz tanár, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferense segített eligazodni.
Hazánkban az ismert kaptárkövek száma több mint száz, pontosabban 117. A legtöbb, szám szerint 84 darab szikla, sziklavonulat a Bükkalján található, a Siroki-vártól egészen a Kácsi Kecske-kőig.
Ezen különös formájú sziklák vulkanikus eredetűek, jellemzően riolitufa és dácittufaból állnak – könnyen faraghatók, és erre az ember is rájött már több ezer évvel ezelőtt. A kaptárköves-kultúra alighanem kis-ázsiai és balkáni eredetű. A hazai kaptárkövek létrejötte pedig a hunok-avarok valamint a honfoglalás korára vezethetők vissza.
A sziklákba eleink kis fülkéket, bemélyedéseket vájtak. Feltételezések szerint a fülkékbe hamvakat tartalmazó urnákat helyeztek, vagyis a kaptárkövek valójában síremlékek voltak. De az is elképzelhető, hogy ezek a vakablakok valamilyen szertartás, áldozatbemutatás okán vésődtek a kőképződményekbe. A néphit körében pedig erősen tartja magát az az elképzelés is, hogy a fülkékben méhkaptárokat tartottak.
A Bükkalján a jelenleg feltárt 84 darab kaptárkőben összesen 482 darab fülke található. Ezek közül az egyik legérdekesebb a cserépfalui Mész-tető oldalában álló, kúp alakú Ördögtorony. De nincs egyedül mint látványosság, a közeli Túrbuckán ignimbritből álló kőoszlopok sorakoznak. És aki erre jár, jól teszi, ha felkeresi a közelben a dácittufa tömbökből épült Milleneuni kilátót is. A kaptárkő formájú kilátó fülkéi itt ablakul szolgálnak. Az apró nyílások a Göncölszekér csillagképét formázzák.
Míg Bogácstól északra az Ördögtorony, addig kissé délre, Szomolyán a 48 fülkés Királyszék ( a képen) a leghíresebb kaptárkő. A szomolyai határban 13 kaptárkő szóródik szét, de a Kaptárkő Egyesület és a Bükki Nemzeti Park által közösen kialakított tanösvényen – egy fél órás sétával – mind megismerhető és bejárható.
Kaptárkövekkel azonban nem csak a Bükkalján találkozhatnak a kirándulók. Van a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Tétényi platón is, vagy Salgótarján és Abaújszántó környékén is. Az összes kaptárkő természeti emlék és védettségi oltalom alatt áll, régészeti lelőhelynek minősített.
Baranecz Zoltán
Fotó: orszagalbum.hu -tücskös
