A Kisalföld konyhája valóban ravasz. Levesekkel csábít, káposztával lep meg, pereccel marasztal, kaláccsal áld meg.
A Rábaközben az étel nem fogás – hanem történet.
Ez a leves nem udvarias.
Csábít, megdolgoz, és eldönti helyetted a kérdést. A legenda szerint Szanyban az anyák így tesztelték a vőjelöltet: ha bírja a gazdag, húsos, fűszeres levest, bírni fogja a lányt is.
Recept nincs – csak illat: kapor, tárkony, bazsalikom. És sokféle hús. Ez a leves emlékezetes marad, akárhogy készítik.
Ja és mint tudjuk: A férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út.
2. Rábamenti káposztás harcsa
Hal és savanyú káposzta? Igen.
A Rába mentén ez természetes volt: a magyaros paprikás-tejfölös világ találkozott a folyó halával. Székelykáposzta-hangulat, de harcsával. Könnyebb, mint hinnéd – és sokkal jobb, mint amilyennek kinéz.
3. Kapuvári bicskás tál
Ez az étel nem finomkodik.
A 19. századi Kapuvár bicskás hírű hely volt: dohány, pálinka, kés. A helybéli dohány aratásához kisméretű vágószerszámok kellettek, úgynevezett bicskák. A legenda szerint még az ételt is bicskával „jelölték meg”.
A húsok belső oldalát kenik meg mustárral. Sózzák, borsozzák. Az így képződött zsebekbe szalonnából, hagymából és sonkából készült töltelék kerül. A hússzeleteket kisütik, köretnek sült burgonya és grillezett gomba illik hozzá. Ma a sültet bicskával átszúrva tálalják. Vadnyugat helyett Kisalföld – de ugyanolyan kemény.
4. Rábaközi perec
Ez nem rágcsa. Ez örökség.
A 200 éves recept az Esterházy hercegség konyhájáról származik. A szakács sokáig őrizte a pereckészítés fortélyait, de nagy szoknyapecér hírében állt. A nála megforduló magyar leányok és asszonyok szép lassan ellopták a titkát. Így terjedt el a Rábaközben ez a péksütemény.
Két napig készül, főzik, majd kemencében sütik. Roppan, édeskés, sokáig eláll. Vásárokon, úton, kézben az igazi.
5. Vitnyédi kujcsos kalács
Ez már nem étel – szertartás.
Ez a nem mindennapi finomság lisztből, tejből, tojásból, zsírból, tejfölből és cukorból készül. Általában 9 -10 szálból font, úgynevezett kulcsolással kialakított ízletes kalács.
Lakodalomban a vőfély vitte elöl, kulacsra tűzve. Aki kapott belőle, az számított.
6. Rábaközi savanyúleves
Ez a leves a takarékosság és az ízérzék találkozása. Hús gyakran alig kerül bele, az erejét a savanyítás adja: ecet, tejföl, babér, fokhagyma.
Nem látványos, nem ünnepi – viszont hideg napokon olyan pontosan „helyretesz”, ahogy csak a parasztkonyha tud.
7. Tejfölös bab rábaközi módra
A bab itt nem köret, hanem főszereplő.
Hosszú főzés, kevés fűszer, végén tejföl – néhol füstölt hússal, néhol teljesen hús nélkül.
Ez az az étel, amelyről nem beszélnek sokat, mégis mindig elfogy az asztalról.
💡Top7Tipp
A Kisalföldön az igazán jó fogások nem étlapon élnek, hanem ünnepeken, vásárokon, falusi eseményeken. Ha perecet, kalácsot vagy legényfogót látsz, kérdezz rá a történetre. A receptet lehet, hogy nem kapod meg – de a sztorit igen. És az a fontosabb.
via Kötélverő Andrea
Fotó: Smuczer Hanna – www.smuczerhanna.com
