Ez az a város… amelyet a rómaiak Scarbantiának hívtak, a németek Ödenburgnak neveztek, lakosai meg egyszerűen csak Sopronnak. S ahol a Főtér mindenre emlékszik.
🟦 Tudd – királyi házak
Sopron belvárosa egy összefüggő történelmi szövet. Római út, középkori házak, királyi vendégek egy térben
Házak királyi vendégekkel: az egyikben Mátyás király tért nyugovóra 1483-ban, a másikban II. Ferdinánd király és neje szállt meg 1625-ben, aztán III. Ferdinánd, s még később I. Lipót császár. Mély meghajlás, lépjünk tovább…
Sopron 1921-ben népszavazáson döntött hovatartozásáról. A trianoni döntés után Ausztriához csatolták volna, de a város és környéke lakói voksolhattak. A szavazók többsége Magyarország mellett döntött. Ez volt az egyetlen népszavazás a trianoni határváltozások során. Ennek emlékére kapta Sopron a Civitas Fidelissima – a Hűség Városa címet.
🟩 Nézd – Petőfi haptákban
A Főtér házai önálló történeteket mesélnek. Királyok, császárok, országgyűlések – falakon belül. Sopronban nem események történtek, hanem élet zajlott.
- Patikaház: az első műemlékvédelmi irattal s a hozzá tartozó házzal büszkélkedhet a főtéri Patikaház, lebontását 1525-ben maga II. Lajos királyi tiltólevéllel akadályozta meg – a tér egységére hivatkozva. Ez a tiltólevél az ország első műemlék védelmi irata, a soproniak büszkesége.
- Lackner-ház: Evangélikus istentiszteletek tartása a városban, a Lackner-ház kivételével, tilos volt…
- Újhelyi-ház: a helyén álló postaépület kapuja előtt közlegényként Petőfi Sándor is teljesített szolgálatot.
- A volt Városi Kaszinóban (Petőfi tér 3.) tartotta élete első hangversenyét 1820-ban a 9 éves Liszt Ferenc. A Széchenyi tér helyén egykor a Két-pék tó fodrozódott, s nevét arról kapta, hogy a város súlycsonkító pékjeit büntetésként ebben fürdették meg.
- A Bezerédj-kúria épülete arról nevezetes, hogy 1840-ben itt adott házi hangversenyt Liszt Ferenc, amikor a jelenlévő dámák széttépték kesztyűjét, hogy legyen emlékük a zeneszerzőtől.
- A Káptalan ház pedig arról, hogy egykori tulajdonosának, Vitnyédi Istvánnak a soproniak, irigykedve a fényűzésére, megtiltották egy díszes erkély építését, sőt később Vitnyédi vagyonát is elkobozták.
- Az egykori Arany Szarvas fogadó híres vendége volt Johann Strauss, a Fehér Ló vendégfogadóban Zrínyi Miklós költő és hadvezér vendégeskedett (1644), az Arany Angyal fogadó pedig 1770-ben trónörökös (II.) Józsefnek adott éjszakai nyugodalmat.
Kecsketemplom: A szájhagyomány szerint egy kecske által kikapart kincsből épült a bencés templom… A kecske az építtető Geisel család címerállata volt. Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg. Egyik szószéke egyszerű, kőből készült, a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált róla a kereszt megvédése érdekében.
🟥 Tedd – magasba fel
A város után irány a magaslat és a táj. Sopron akkor teljes, ha fentről is látod.
- Károly-magaslat – Fertő-tó, Schneeberg panoráma
- Lővérek – lombkorona sétány, kalandpark – a Károly kilátó szomszédságában Kalandpark nyílt a sport- és természetkedvelők legnagyobb örömére – kilenc méter magas lombkorona sétánnyal.
- Fertő-tó – 110 km-es kerékpárkör. A városból kiindulva körbejárható a Fertő tó biciklivel, kellemes erőpróbaként letekerve és meg-megállva, mintegy 110 kilométert.
- Sopron–Nagycenk–Balf–Fertőrákos rövid körök
💡Top7Tipp
Keresd meg a Zöld Követ a Lővérekben: nem látvány, hanem jel.
Ez a mohás határkő a középkori városi joghatárokat jelezte, ahol Sopron erdeje és a város „keze” véget ért – ezért nincs rajta dísz, csak funkció. Állj meg mellette, és nézz körül: innen érthető meg igazán, miért volt Sopron szabad királyi város – nem a tornyoknál, hanem ott, ahol a határ kőbe volt vésve.
Fotók: wikipedia – Pan Peter12
a
