Az Alföld piramisai. Így is hívják azokat a halmokat, amelyek Magyarország alföldi területein találhatók, és a mai napig őrzik titkaikat. Ezek a dombok több ezer éve itt működik már, a történelem órákon mégsem hallani róluk. Nézzük a jelentősebbeket.
Gödény-halom:
Közép-Európa legnagyobb kunhalma a maga 12,26 méter magasságával, mely egykor a 15 métert is meghaladhatta. Feltételezések szerint a rézkorból származó temetkezési hely lehet, a domb mérete pedig arra engedi következtetni a szakértőket, hogy egy magas rangú törzsfőnök sírhelyeként szolgáljon.
A halom “ex lege védettség” alatt áll, és mert a földművelés által érintetlen, ezért olyan növényfajták találhatók meg rajta, melyek máshol a környéken már nem. Ilyen például az ősbúza. Az 1735-ös parasztfelkelés egyik vezetője, Szegedinácz Péró után Péró-halomnak is nevezik, mert a felkelés résztvevői állítólag ezen a helyen gyülekeztek. Ma is használatos nevét a hajdanán itt tanyázó gödényekről kapta.
Békésszentandrás belterületétől 7 km-re található, déli irányban.
Attila-domb:
Hazánk egyik leglátogatottabb Kunhalma, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak. Évente százezren megfordulnak itt. A dombon állítólag át lehet élni a gyógyító energiaáramlást, amely bizsergető érzésben nyilvánul meg, amely az itt felfedezett elektromágneses és rádióaktív erőtereknek köszönhető.
Az emberek gyógyulásba vetett hitet erősíti továbbá a történet egy haldokló lóról, melyről már lemondtak, majd szabadon engedték, hadd pusztuljon el békében. Pár nap múlva azonban, nagy megdöbbenésükre az állat egészségesen tért vissza gazdáihoz a gyógyító dombról. sorozat a híres magyar versenyló, Kincsem is itt született.
A Tápiószentmárton határában található domb nevét a hun vezérről, Attila kapta. Ezen a helyen sejtik ugyanis Attila egykori palotáját. Ebből adódóan a múlt század elején (1924) ásatásokat indítottak, ahol ráleltek egy szkíta kori Aranyszarvasra, mely a mai napig a Nemzeti Múzeum részét képezi.
Kálvária-domb:
Az alföldi Fegyvernek község nevezetessége a gyógyító erejéről híres Kálvária-domb. A halom tetején kőkereszt található, melyet a XIX. század közepén az ide települő németek Orczy Anna grófnő tiszteletére emeltek. A kereszt két oldalán érzékelhető és mérhető a legerősebben a gyógyító energia áramlása, melyet 2004-ben mértek be, bár egyes elbeszélések szerint már a középkorban tudtak létezéséről, és ismerték jótékony hatását.
Állítólag 10-12 napon keresztül 2-3 órát kell eltölteni a helyen ahhoz, hogy a beteg állapotában javulás álljon be.
Kering egy legenda arról, hogy itt végezték ki és temették el lovával együtt Zöld Marci betyárt, a hírhedt fosztogatót, aki sűrűn megfordult a településen. Emlékét őrzi egy itt elhelyezett kő, melyen Petőfi Sándor – Zöld Marci című versének egy részlete olvasható.
A domb hivatalos elnevezése Kettős halom, ugyanis van egy párja, mely a régi Annaházi temető közepén foglal helyet.
Mágori-domb:
Akár a többi Kunhalom, ez is emberkéz műve, mondok vagy lakóhalmok csoportjába sorolható, kettős domb. A Mágori-domb évezredek alatt nyerte el mai formáját. Területén 9 építési periódusra tagolódó kultúrréteg alakult ki, kb 700 cm vastagságban.
A vele szemközt elhelyezkedő dombon felfedeztek egy Árpád-kori monostor maradványokat is, mely a Csolt-nemzetség tulajdonát képezte. Az épület alatt a XIX. század elején a Wenckheim család borospincét alakított ki, mely napjainkban múzeumként üzemel. Itt a monostor leletei szemlélhetők meg, míg a másik dombon az őskori tell feltárt részleteiben gyönyörködhetünk, melyek egyidősek az egyiptomi piramisokkal. A 9 méter magas kettős halom és közvetlen környezete 1978 óta régészeti és természetvédelmi oltalom alatt áll. Vésztőtől 5 km-re található, belépődíj ellenében megtekinthető.
Ludas-halom:
A Gödény-halomhoz hasonlóan madarakról kapta nevét, mert hajdanán vadludak tanyáztak rajta. Hazánk egyik legtöbb nevű halma Mindszent, Szegvár és Derekegyház határán áll.
A néphagyomány szerint a tatár, török csatákban elhunytak, vagy a mindszenti pestisjárvány áldozatainak tömegsírja lehet. 1959-ben a régészek Árpád-kori sírokra és cseréptöredékekre bukkantak, amelyek alapján középkori temetőt és templomot feltételeznek a helyen.
A domb történetének misztikus oldala létezik. A mai napig él a hiedelem, mely arról beszél, hogy az 1700-as években összegyűltek itt a környékbeli boszorkányok és ördögi mesterségeket éjjel gyakoroltak. Szót ejtenek még a szegedi táj jövendőmondó táltosáról, a “Teknyőkaparóról”, akinek jóslata szerint a világ végezetén lesz egy nagy háború, amiért a végső csatája ezen a halmon valósul meg.
A Ludas-halom a hívek számára manapság is szent helynek számít, ezért minden évben Péter-Pál napján búcsút tartanak rajta. Főképp gyomosodó löszfal növényzet borítja, de megtalálható még az ezüstös pimpó, a fehér pemetefű, a ligeti zsálya és a taréjos búzafű is. Magassága 5 méter, csúcsán feszület található, melyet gróf Károlyi Sándor állíttatott az 1730-as években.
Katona Szilvia
(Fotó: Hartvig )
