1. Visegrádi vár
A ⇒ visegrádi alsó-vár lakótornyának, a ♦ Salamon toronynak nincs köze a trónjától megfosztott és 1082-ben bebörtönzött Salamonhoz, akit feltehetően a közeli Sibrik-domb tetején álló épületben tartott fogva unokatestvére, I. László. Volt azonban egy híres lakója: amikor Vlad Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, Mátyás a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette. Ő volt Drakula.
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
A tatárjárás után IV. Béla király a Visegrádra s a ♦ fellegvárba helyezte át a fővárost, majd itt került sor az 1335-ös híres háromkirályok találkozójára, az első visegrádi csúcsra. Mátyás felújította a vár palotaszárnyait. A fellegvárban több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el.
2. Egri vár
Ha a törököknek megérte olyan messziről idáig zarándokolnia, az egri várig,…akkor önnek is vétek lenne kihagyni Egert és nevezetességeit. Az egri vár a legizgalmasabb… kivált a ♦ várjátékok idején. Csataszünetekben pedig legalább van idő körbejárni. Úgy, mint a törökök.
Mert ugye, mint tudjuk, az ⇒ Egri várat végül is elfoglaltak a törökök. Igaz, nem első nekifutásra, hanem csak később, másodjára… erről nem volt kedve senkinek se regényt írni, csak tanulmányokat. Nos, a kazamaták üresek és nem is olyan félelmetesek, a panoptikum pedig – Dobóval meg Jumurdzsákkal – drága, de azért egyszer érdemes lemenni. A pénzverdébe többször is, mert ott legalább saját kezűleg préselni lehet egy réztallért forint fejében. A várfalakon mászkálni is megéri, remek a kilátás. A börtönkiállítás – kivégzés, kínvallatás – csupa borzongás. És itt, a várban van eltemetve ♦ Gárdonyi Géza is. Sírja a Bebek-bástyán található, rajta az elhíresült felirat: csak a teste…
3. Sárospataki vár
A ⇒ sárospataki Bodrog parti lakóvár 1534-41 között épült, a vár életében a legjelentősebb fordulatot az 1616-os év hozta, amikor a Rákócziak fejedelmi központjává teszik a várat. A ♦ Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja. Egyrészt mert Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször is időzött a várban, másrészt 1697-ben a város a hegyaljai felkelés egyik központjaként szolgált. A harcok vége felé a Vörös-torony Lovagtermében tartották az 1708-as országgyűlést is, ahol örökös szabadságot ígértek a végig kitartó jobbágykatonáknak.
A vár magva a négyzetes alaprajzú,♦ ötszintes Vörös-torony. A Vörös-toronyhoz észak felől csatlakozik a várostól árokkal elválasztott várkastély, udvara legértékesebb része az az oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett.
A kastély északkeleti sarokbástyája szegletén a ♦ Sub-Rosa erkély ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A terem 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére, az esketés szertartását Comenius végezte a Vártemplomban. Később ebben a sarokerkélyes szobácskában találkoztak a Wesselényi-féle főúri titkos összeesküvés vezetői. Innen ered a név: A rózsa alatt, latinul Sub Rosa…
4. Siklósi vár
Ahol a ♦ Tenkes kapitányát forgatták…
A ⇒ siklósi vár 1395 körül került a Garák kezébe, Gara Miklós nádor, amikor a magyar főurak fellázadtak Zsigmond ellen, a királyt a siklósi várba menekítette, a király kedvenc szobája ma is látható.
Perényi Péter koronaőr idején – a mohácsi csata után – Siklóson őrizték a ♦ koronázási jelvényeket, utóbb Kanizsai Dorottya siklósi várúrnő temettette el a Mohácsi csata halottait.
A siklósi várat utolsóként a világutazó és madagaszkári király ♦ Benyovszky Móric ükunokái birtokolták, a család a hadi kincstárnak adta el. A várat évekkel ezelőtt felújították, gyönyörű lett a kápolna és loggiája, újra látogatható a Kanizsai Dorottya-kert és a hajdani várúrnő eredeti imafülkéje, a várszínházban koncertek, színielőadások váltják egymást nyaranta.
5. Nagyvázsonyi Kinizsi Vár
Nagyvázsonyt Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért adományozta ♦ Kinizsi Pálnak. Mivel az ország török veszélyeztette vidékeit Kinizsi védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta. ⇒ Kinizsi halála után is. [ Benigna imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert.]
A vár négyszögletű 30 méter magas öregtornya a Dunántúl egyik legépebben maradt késő ♦ gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. A lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize a kapu közeli ♦ farkasvermet – egyetlen ilyen hazánkban – és a belső udvar víztárolóját ma is táplálja.
6. Füzéri vár
A gyönyörű fekvésű, de nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején álló vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb hazai látvány és pompás kirándulóhely. Odafentről pompás a ♦ panoráma…
Egy zempléni vulkáni sziklaszirten magasodó ⇒ Füzéri várat az Aba nemzetség egyik tagja építtette.
1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után a ♦ koronát nem a visegrádi várba vitte, hanem Füzérre szállíttatta és egy évig ott rejtegette.
Bár az idők folyamán olaszbástyával is megerősítették, igazán nagy ellenállást soha se tanúsítottak császári védői, többnyire kardcsapás nélkül feladta őrsége a Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek vezette seregeknek.
7. Somoskői vár
A tatárjárás idején épült somoskői vár ♦ kettészeli az országhatárt, a táj jellegzetessége a ♦ bazaltömlés, és e helyhez fűződik Balassi Bálint és Losonczy Anna szerelmi históriája.
Két ország peremén egy vulkáni bazaltcsúcson magasodik a Somoskő vára, trianon után falustól Szlovákiához csatolták, s bár két évvel később ⇒ Somoskő visszakerült a magyar oldalra, a vár maradt a túloldalon.
Egy ideig Csák Máté hűbéri köréhez tartozott, aztán Anjou Károly idején került királyi kézbe, majd a Losoncziak birtoka lett.
A kőhajításnyira magasodó Salgó vára egy időre Balassi Bálint birtoka lett. Így, e két várhoz fűződik ♦ Balassi Bálint és Losonczy Anna szerelmi históriája.
II. Rákóczi Ferenc hadjárata során 1703-ban a vár őrsége a fejedelem mellé állt. A szabadságharc bukása után a király elrendelte a lerombolását, de csak részben hajtotta végre birtokosa… Így maradt fenn. Fiatal korában ♦ Petőfi is járt erre, romjaiban is megcsodálta a vár szépségét, építőköveit.
Fotók: wikipedia-kontiki / orszagalbum – piusz / wikimedia – civertan / orszagalbum-gerencsér gyula / kallojazmin / füzéri várgondnokság / orszagalbum /