1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum / Szentendre
Hétvégén a kis házak megtelnek mesterekkel, nagyobb ünnepekkor pedig az egész skanzen egy múltidéző, virtuális külön világgá alakul. Egy napot simán eltölthet itt a család, akkor is, ha nincsenek különleges programok….
Magyarország ♦ 10 tájegységének népi építészetét és népi életmódját eleveníti fel a Skanzen: temetők, templomok, lakóházak, mesterséges udvarok lenyűgöző kavalkádja, a múzeum területén eredeti szatócsbolt, mézeskalácsos, pékműhely is működik…
2. Hollókői Falumúzeum / Hollókő
Cserhát ölelő karjaiban a falu megőrizte eredeti varázsát, egységes építészeti stílusát. Központja az ófalu – egy utcával és félszáz védett épülettel. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Hollókő gúlasisakos ♦ fatornyos katolikus temploma a falukép meghatározó épülete.
A falu lakói ♦ palócok, a mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket.
3. Szabadtéri Néprajzi Múzeum / Ópusztaszer
A honfoglaló magyarok tiszteletére kialakított szabadtéri múzeum.
A park a szegedi, szentesi, ♦ mezővárosi-tanyai világot idéző legértékesebb épületeket őrzi és mutatja be. Látható itt halászház, iparos műhelyek, kocsi gyűjtemény, makói porta, paprikaszárító, napsugaras díszítésű törpebirtokos háza, szatócsbolt és pékműhely is.
♦ Nomád Park és jurták az eurázsiai sztyepp, puszta világát, a honfoglaló magyarok életmódját idézik. Lovasbemutató helyszíne és íjászközpont. Rendszeres bemutatókkal.
A park ♦ Romkertjében az ország egyik legrégibb temploma, a szeri bencés monostor története a XI. századtól követhető nyomon. Különleges látnivalója a kétezer darabból összeállított 500 kg-os Szent Gellért-bronzharang.
A park legféltettebb kincse – erről sok érdekes újságcikket olvashat az érdeklődő, ha rákeres a google-ban – a maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás: A magyarok bejövetele című, 1800 négyzetméteres festmény, a ♦ Feszty-körkép.
4. Remetefalú / Majk
Egy aprócska tó felett, erdők ölelésében búvik meg a ♦ kamalduli szerzetesek 17 cellaháza a hozzá tartozó templomtoronnyal és kolostorépülettel, egy magas kőkerítés védelmében.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a majki remeteséget, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a ♦ némaságot fogadó szerzetesrend minden cellaháza. Donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.
Az erdei kolostorban a remeteség felügyelője, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégfogadó, valamint a refektórium, vagyis a közös ebédlőterem, a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár kapott helyet. A refektóriumot pazar freskók díszítik, a rend történetét, valamint magyar szent királyokat és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolva.
A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől.
Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljárójuk engedélyével – évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük az volt, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
5. Matrica Múzeum / Százhalombatta
Magyarország őskori szabadtéri múzeuma betekintést nyújt a bronzkori és a vaskori élet mindennapjaiba. A park területén öt vaskori, 2700 éves halomsír is található. Közülük az egyik eredeti állapotába visszaállítva mutatja be a ♦ halomsírépítés szokását, technikáját. A sírkamrához, melyben az elhunyt hamvait és a túlvilági élethez szükséges tárgyakat (ételt, italt, fegyvereket) helyeztek el, szűk, alacsony folyosó vezet.
A halmok között egy bronzkori és egy ♦ vaskori településrészletet alakítottak ki. A bronzkori falut három nagyméretű, faoszlopos tapasztott falu, nádtetős lakóház és egy kemencés melléképület alkotja. Az épületek mindegyike hiteles másolat, az eredeti ásatások alapján került rekonstruálásra. A házak vesszőfonatos kerítései és az általuk kijelölt utcácskák jól mutatják a korabeli település szerkezetét. A rekonstruált kemence sem csupán kiállítási tárgy, benne őskori lepény készül az éhes látogatónak.
6. Samu, az ősember / Vértesszőlősi Bemutatóhely
A vértesszőlősi mésztufabányában került feltárásra Magyarország legidősebb, mintegy ♦ 400 ezer éves régészeti lelőhelye.
Az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor megtalálták az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, ♦ Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában bemutatóhelyet alakított ki.
A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és az emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről. Az egykori sáros itató és dagonyázó helyhez gyűlt állatok megőrződött lábnyomai pedig a természetes környezetről adnak képet.
7. Szalfői-pityerszeri skanzen
Épületei a középkori eredetű faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek. Nevezetes az úgynevezett ♦ kerített ház, melynek egyik oldalán a lakóház áll, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. Így vált védhetővé a gazdaság betyároktól, tolvajoktól. Egyedülálló épület az ♦ emeletes kástu is, melynek földszinti részén tárolták a zöldségféléket és a bort, az emeleten a húsárut és szemes terményeket. A ház első emelete alatt s oldalán – mint manapság a garázsok – egyik oldaláról nyitott színben tartották a mezőgazdasági eszközöket.
Foto: szentendrei skanzen / orszagalbum: hajna / spurca / wikipedia: civertan / / Kit36a a magyar Wikipédián / wikipedia.org by sudika
