A Bokodi tó sokáig rejtőzködött a Vértes lábánál, aztán hirtelen világhírűvé vált a cölöpökre épült úszó-falú által. Akkor, amikor a partján álló hőerőmű már nem használta a tó hűtővizét, vagyis nem engedett meleg vizet a mesterséges tóba. De a horgászok most se panaszkodnak, ha nem is fognak akkora halakat, mint hajdanán, amikor még a melegvizű tó ideális élőhelynek bizonyult, most is bővelkedik a tó zsákmányban.
A tó közkedvelt horgászparadicsommá vált, a jellegzetes, cölöpökön álló horgászházakhoz – a mélyebb víz fölé – fapallókból készült stégek vezetnek.
A tavat bárki látogathatja, de a cölöpházak a horgászok magántulajdonában vannak. Miként a tó jellegzetessége, a közepét átszelő gigászi szállítószalag is az, amely hajdan a barnaszenet vitte az erőműbe.
A tó észak-keleti szakasza viszonylag könnyen, bár ott sem kiépített betonúton, közelíthető meg. A lebegő falu tavában fürdeni nem lehet. Horgászni igen, aki engedéllyel jön ide, annak ponty, kárász, keszeg, harcsa amur, sőt naphal és angolna is a horogára akadhat.
Fotó: orszagalbum.com / papuska
