A Bakony-hegység szívében, völgykatlanban rejtőző falut hegyek ölelik…körülötte barlangok, kilátók, források és szurdokok.
Itt magasodik a maga szerény 700 méterével, de lenyűgöző hatásával a Kőris-hegy, tetején kilátóval, körötte kőriserdővel… A kilátó harmadik szintjéről pazar kilátás nyílik a környező hegyekre, a Balatonra és tiszta időben ide fehérlenek az ausztriai Schneeberg kétezres csúcsai is. A hatást csak a Kőris-hegyi légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya rontja. Könnyű idetalálni, kék túra jelzései vezetnek fel a kilátóhoz.
Barlang
A falu körül különleges mészkőbarlangok sorakoznak, hajdan betyároknak adott búvóhelyet az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik és a Likas-kő is. A hegyek fehér sziklái a pogány kor sámánjairól tanúskodnak, a Borostyán-kő, a Kertes-kő, az Oltár-kő s az Odvas-kő is áldozati helyül szolgáltak az államalapítás idején, itt őrizték a legtovább az áldozati tüzeket a Bakony erdeiben menedéket kereső, ősi hithez ragaszkodó pogányok.
Bakonybél és környéke ⇒ legjobb szállások
A Bakony egyik legismertebb barlangja az Odvas-kői. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István király általi 1018-as alapítólevelében is szerepel „Oduoskw” néven. A dolomitban kialakult barlang ürege körülbelül húsz méter hosszú, és három-négy méter magas. Lakták pogányok és betyárok egyaránt, ma a denevérek egyik fontos nászhelye.
Forrás
Bakonybéltől délnyugatra tör felszínre s alakít ki három-négy méteres vízmedencét a Tiszta-víz forrás, délkeletre a mésztufából álló gátsorán csörgedező Judit-forrás ejti rabul szépségével is a megszomjazó turistát.
Kertes-kői szurdok
Nem messze, hatalmas sziklák mélyén, a Kerteskői-szurdokban kanyarog a Gerence-patak. Hordalékai szurdokot vágtak a mészkőbe, a patakvölgyet 40 méter magas sziklafalak határolnják. Ritkán tör be ide a fény, a moha- és páfrányfajok uralják a terepet, a sziklák falában több millió évvel ezelőtti növények s állatok megkövült rajzolatai fedezhetők fel. Nagy esők idején a szurdok járhatatlan, a víz gyilkos erővel hömpölyög, ember nagyságú köveket gördítve odább, száraz időszakban azonban páratlan élmény egy könnyű túra során.
Monostor
1018-ban Szent István király alapított monostort Bakonybél mellett. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek.
Bakonyi kirándulások
⇒ Bakonybél – Borostyán-kút – Bakonybél | 2 km: A Szent Gellért térről dél felé, a P+ jelzést követve, a falu szélétől mintegy fél kilométerre érhető el a Borostyán-kút. Itt: Szent Gellért remeteségének helyét idéző kálvária és kápolna, egy kis tó és megannyi forrás.
⇒ Bakonybél – Borostyán-kút – Csúcs-hegy – Bakonybél | 4 km: a Szent Gellért térről dél felé a P+ jelzést követve érhető el a megkapóan szép Borostyán-kút. Innen egy erdei ösvény kaptatójának végén a hegy, majd fenyőfák közt kanyargó sétaúton a Szőlőgyöp rétjén át a Z-jelzést követve visz az út Bakonybélbe.
⇒ Bakonybél – Köves-hegyi kilátóhely – Bakonybél | 500 méter: A Köveshegy utca végén kavicsos út visz a piros tv-torony irányába! 100 méter után az út elágazik: jobbra fordulva, karsztos sziklák mellett haladva kis rétre érkezik a túrázó. Balra keskeny ösvény vezet a hegytetőn álló fenyősáv irányába. A fák közül kiérve a Köves-hegyen álló Kívánságok kilátójáról tárul fel a hegyek közt megbúvó falu meseszép látványa.
⇒ Boroszlán tanösvény rövid túrája | 2 km: Az Odvaskői Autóspihenőnél indul a tanösvény a P- jelzés mentén. Útközben tájékoztató táblák igazítanak el a látni- és tudnivalókról. A tanösvény 2. és 4. állomása között, jobbra a P Ω jelzés vezet le az Odvaskői-barlanghoz. A barlang feletti sziklákról csodás a panoráma. A barlang mellőli lépcsősoron leereszkedve visz az út vissza a parkolóba.
Honlap és fotók: bakonybel.hu
Fotó: orszagalbum – slider kép: nerion – belső kép: rosszqtya
