Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Építészeti és katonai szempontból is remekmű – a Duna Gibraltárjának is nevezték.
Az erőd 1850-1871 közötti épült,
egyetlen összefüggő épületegyüttes, amelyben 14 épületrész különíthető el 650 helyiséggel. Masszív parancsnoki tornya a Duna felől látható, megdöbbentően félelmetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően tátongó lőréseivel.
I. Ferenc osztrák császár és magyar király eredetileg a birodalom legnagyobb erődjének szánta, szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására lett volna képes.
A Duna két partján összefüggő rendszert
alkotó komáromi erődrendszer ♦ észak-komáromi (ma szlovák területen lévő) tagja: az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal, míg ♦ dél-komáromi tagja: a dunai hídfő, vagyis a Csillagerőd, valamint az Igmándi és a Monostori erőd.
A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai magyar területen épültek. A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t.
A Monostori erőd méretei
megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár. A fennmaradt iratok tanúsága szerint mintegy 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a süttői, tardosi és dunaalmási bányák biztosították.
Komárom és környéke ⇒ legjobb szállások
A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. A közvetlen ostromot az erődöt körülvevő, ♦ 9 méter mély, 9 méter széles, 1800 méter hosszú sáncárok volt hivatott megakadályozni. A várárok vonalvezetése az oldalsó megfigyelést és tűz alatt tartását is lehetővé tette.
A hatalmas erődrendszer a 20. századra elvesztette stratégiai jelentőségét. A század második felében a szovjet hadsereg használta laktanyaként és fegyverraktárként. Az általuk hátrahagyott és lepusztult erőd, helyreállítása után, ma múzeumként, illetve ♦ szabadtéri játékok és rendezvények színhelyéül szolgál.
Honlap és fotók: fort-monostor.hu
Fotó: Civertan
