Főtere a város barokkos gyöngyszeme, ma is lakott és élő, színes épületekkel, kőtárral, harangpavilonnal, szabadtéri programokkal, padokkal és sok napsütéssel…és múmiákkal
Múmiavilág
A domonkos rendi Fehérek temploma alatti kriptában 262 színes és díszes koporsóban spontán mumifikálódott váci polgárok testeire bukkantak – az elhíresült váci múmiák közül néhány egy közeli ház kőpincéjében tekinthető meg.
A múmiákra 1994-ben, a váci domonkos rend Fehérek templomának restaurálásakor, egy befalazott boltozatos kriptában találtak. A kriptát korábban temetkezési helyként használták, majd 1838-ban befalazták, és feledésbe merült. A kripta mikroklímája, a fenyőfakoporsók és az állandó légmozgás váltotta ki a mumifikálódási folyamatokat. Így maradt szinte épen kétszázhatvanöt természetesen mumifikálódott, ékszerekkel és kegytárgyakkal övezet holttest.
A 18. századból származó koporsók, holttestek, a viseletek, lábbelik, fejrevalók és a temetési kellékek – rózsafüzérek, feszületek, szentképek, érmek, skapulárék – egy része a múzeum Memento Mori kiállításán tekinthető meg a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében. A terem hátsó részében Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy csecsemő nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben üvegkoporsóba zárva. Így a látogatók betekintést nyerhetnek a 18. század végi temetkezési, ravatalozási szokásokba. (Március 15. tér 19.)
Székesegyház
A váci püspökséget István király alapította. Első székesegyházának építését I. Géza fejezte be, itt is temették el 1077-ben. Ez a templom a mai Géza király téren, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt ferences templom helyén állt. A Tatárjárásban elpusztult, de ötször is újjáépítették.
Vác és környéke ⇒ legjobb szállások
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt székesegyház az ötödik püspöki főtemplom volt a váci püspökség megalapítása óta. A monumentális székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli tornyok 38 méter magasak. A dóm belseje meglepően világos, a tér a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas.
A klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyház főoltárképe és a kupolafreskó Maulbertsch alkotása. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.
Diadalív
A váci – későbarokk-klasszicizáló diadalívet – a Kőkaput Migazzi püspök építtette Mária Terézia fogadására, a város hódolata jeleként – de a királynő és kísérete mégsem nem haladt át alatta. A Diadalív melletti, robosztus, Duna parti Fegyház eredetileg nemes ifjak egyetemének épült, de már több mint százötven éve! börtönként szolgál, udvarán egy neogótikus börtönkápolna épült.
Tipp: menj el a Diadalívig – ne fényképezz sokat, mert a fegyházból rád szólnak… – aztán a börtön mellett menj le a Duna partra és sétálj a korzón, a Hegyes torony meg a Zenepavilonnál állj meg egy picit, aztán feledkezz bele a park és a folyó nyugalmába…
HétKápolna
Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt e tájon táboroztak, Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette – mintegy jelezvén, az uralkodás joga őt illeti meg. Géza pedig fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. Az angyaljelenés helyén pedig egy kápolnát Szent Péter apostol tiszteletére.
A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, a kápolnára csak egy közeli forrás emlékeztetett. Egy váci asztalosmester később súlyos betegségből felépülve egy máriavölgyi kegyszobor képmását állíttatta fel hálából a forráskút közelében. A Kúti Kép s a hamarosan itt épült kápolna búcsújáró hely lett az 1700-as évektől. A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat.
A kápolnához vezető út mellett a váci kanonok felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen ered a kegyhely neve: Vác-Hétkápolna. A kápolna alatt kövekkel kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobrával.
Németh László az Alsóvárosi búcsú című regénye Vácon játszódik, meggyőzően mutatja be a hétkápolnai búcsút s a fogadalmi tárgyak felajánlását.
Honlap és fotók: turizmusvac.hu
Fotók: országalbum – elcsi