Szentkút – zarándoklat a csodatévő forráshoz

Négy réteg: legenda, hit, kő, víz… és erdő egymásra rakódva. Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely ilyen. Szentkút Ferences kolostora és temploma csodálatos erdős és hegyvidéki környezetével az egyházi turizmus egyik bázisa.

🟦 Tudd – csodák

Miért lett országos jelentőségű kegyhely: Szentkút nem egy egyszeri legenda helye. Több évszázadon át megerősített kegyhely, pápai jóváhagyással.

• A kegyhely eredete a 12. századra nyúlik vissza: az Aba nemzetséghez tartozó Verebi család építtette az első kegytemplomot.
• A török hódoltság előtt élte első virágkorát, majd 1700-ban XI. Kelemen pápa hivatalosan is elfogadta a forráshoz kötődő csodás gyógyulások hitelességét.
• A mai barokk kegytemplom 1758–1763 között épült; a Szűzanya kegyszobra az első kápolnából került ide.
• A templom különlegessége az Almásy László családi sírboltja – a személy, akit Az angol beteg című film tett világhírűvé.

A szentkúti forrás a fennmaradt iratok szerint egy néma pásztorfiúval tett először csodát. 
Elmaradva apjától s vizet keresve megjelent neki a Boldogságos szűz és egy ló pata alakú m
élyedésre mutatott, amiben víz csillogott. A fiú ivott és nyomban apja után kiáltott… Apja 
ásta ki a kutat a mélyedésből, ahol a csodás gyógyulás történt. A kút vize az évszázadok 
során többször is gyógyító erejűnek bizonyult, fedelet kapott, zarándokok keresték fel.

🟩 Nézd – Szent László lova

Mit érdemes megnézni? Szentkút nem egy épület, hanem egy völgybe simuló együttes. Templom, barlang és forrás együtt adja ki a hely jelentését.

• Ferences kolostor és kegytemplom – barokk épületegyüttes erdős völgyben.
• Szűzanya kegyszobra – a kultusz középpontja.
• Almásy-családi sírbolt – ritka történeti kapcsolat a 20. századdal.
• Remetebarlangok – a közeli sziklába vájt oltár, kápolnák, lakóterek.
• Szent László-forrás – ma már szerény vízhozamú, de jelképes erejű hely.

Szent László király uralkodásának idejében a kunok háromszor is betörtek a magyar földre. 
Egy alkalommal a kunok a Cserhát erdőiben, a hegyek között kerestek menedéket László üldöző 
serege elől. László, mint jó hadvezér egy kisebb csapat kíséretével maga is hírszerző útra 
indult. A mai Szentkút völgyében a lappangó kunok megtámadták. Széles és mély szakadék zárta
el a menekülés útját. De a király sarkantyúba kapta Szög nevű paripáját, és egy vakmerő 
szökkenéssel átugratta a szakadékot.  László lovának patája a kemény kőbe úgy belesüppedt, 
a patkószegek nyomából, vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel – ott, ahol most
Szentkút forrása van.

🟥 Tedd – búcsú

Hogyan érdemes bejárni: Szentkút gyalog, lassú tempóban működik igazán.  A bejárás iránya segít megérteni a hely szellemiségét.

• A felső parkolótól indulva ereszkedj le gyalog a völgybe.
• Először nézd meg a templomot és a kolostort.
• Majd a forrást.
• Végül a remetebarlangok következzenek.

Búcsújárás: A gyöngyösi ferencesek szervezték és vezették be. 1400-ban IX. Bonifác pápa a 
verebélyi Nagyboldogasszony templomnak búcsút engedélyezett és szokatlanul nagy számban, 
12 gyóntatót alkalmazását engedélyezte.Ezt a zarándokok sokasága indokolta. Tavsztól őszig ma
is zarándoklatokat, búcsúkat tartanak.

💡 Top7tipp

 A Szent László-forrás ma már csak szivárog – de Szentkút ereje nem a vízhozamban van. Aki ezt elfogadja, nem csalódik: jelentést kap, nem látványt.

Fotó: orszagalbum – stuksza