1. Jeli Arborétum
Tópart, erdők vagy rétek simulnak egymáshoz. Olyan különleges növények sorakoznak itt egymás mellett, amelyet csak a világ hosszas bejárásával lehetne számba venni. Májusban beborítják a virágzó rododendronok. A népnyelv havasszépének, hangarózsának vagy babérrózsának is nevezi.
Itt élő példányaik különféle (fehér, piros, kékes, izzó vörös, lila…) színűek és nagyságúak: a pad magasságú bokortól az ember fölé hajló fákig terjednek változatosságukban.
2. Vácrátóti arborétum
Az ország leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A kert hatalmas területén ♦ 13 ezer fajta növény él és virul a látogatók legnagyobb örömére – s ha melegen tűz a nap, itt 3100 fa árnyában hűsölhetnek, a hűvös sziklakertben pedig az alpesi virágok hihetetlenül pompás kavalkádjában gyönyörködhetnek a látogatók.
A trópusi- és pálmaház kincsei közé tartozik a hosszú levelű Legyezőbanán, melynek őshazája Madagaszkár, ahol is beporzásukat a félmajom lemurokra bízta a természet. Elegánsan mutatós a ♦ Kubai királypálma, leveleinek súlya akár a 20 kilogrammot is elérheti. A pompás trópusi ♦ Papagájvirág (Strelitzia reginae) nevét III. György angol király feleségéről, Charlotte von Mecklenburg-Sterlitz-ről kapta. A Hordó kaktuszok a mexikói sivatagi vándorok életmentő vizes hordói (Ki tudja, mért, de anyósfotelnek is nevezik).
3. Alcsúti arborétum
József nádor építette az angolparkot a Váli-völgy szépséges szívében. Negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az itt álló nádori klasszicista kastélyra ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. Előtte nagy rét egy tóval, körülötte sugárirányú nyiladékok.
Az Arborétum 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok pompáznak.
Egyedülálló a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró s az ország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa.
4. Zirci arborétum
Egykor III. Béla ♦ vadaskertje volt itt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.
Ez ma az ország legmagasabban fekvő élőfa- gyűjteménye. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Az arborétumot a ♦ Cuha patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplál, szép fűzfákkal a partján. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor él az arborétumban, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették.
5. Erdőtelek arborétuma
Az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén két orvos-botanikus olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést – az arborétumban található az ország legnagyobb, három és fél méter magas ♦ cukorsüveg valamint ezüsttörzsű fenyője, de a park kincse a teltvirágú vadgesztenye, a nagymagvú tiszafa, a szillevelű gumifa is, a sokféle orgonáról s borbolyákról nem is beszélve…
A világháború után dilettantizmus pusztította az arborétumot, a teljes megsemmisüléstől az mentette meg, hogy egy moszkvai füvészkert munkatársai keresték fel, s az ott látottaktól elképedve azonnal intézkedtek, a 3 hektáros arborétum két nap múlva már természetvédelmi terület lett…
6. Szarvasi arborétum
A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek – a világ számos tájáról 1600 fa- és cserjefajt mutat be a látogatóknak, mocsári ciprusai külön figyelmet érdemelnek.
Bolza József – Pepi gróf feleségéről, Batthyány Annáról kapta nevét az Anna-liget, ahol a Körös-völgyi látogatóközponttól induló tanösvény mutatja be a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculatát, növény- és állatvilágát.
7. Fűvészkert
Ahol Nemecsek és a ♦ Pál utcai fiúk… Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert népszerűségét igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.
A szabadtérben gondozott növények mellett jelentős az üvegházban tartottak száma, melyeknek több építmény: a Gyűjteményes-, a Viktória-ház, a Szaporítóház, a Citromosház és az Akklimatizációs ház ad otthont. A kert nevezetessége a kaktusz gyűjteménye, a hatalmas amazonasi tündérrózsái, a páfrányfenyői és az ♦ orchideái.
A Füvészkertben található hazánk legidősebb pálmaháza, amely a Pál utcai fiúk menedékéül is szolgált. Az üvegház mellett van az ún. Victoria-ház, amely nevét a ♦ dél-amerikai óriás tündérrózsáról (Victoria amazonica) kapta. A hatalmas úszó leveleinek átmérője természetes élőhelyén akár a négy métert is elérheti. A levél annyira vastag és erős, hogy egy kisgyereket is elbír. Virágzása csak két napig tart. A kastély mellett álló hatalmas ginkgo bilboa élő kövületnek számító fa – egyidős a kerttel, 160 éves.
Fotó: wikipedia – nxr-at / wikipedia – szuzsakossuth / wikipedia – christo / kit36a a magyar wikipédia-ról / orszagalbum – hegyeklanya / wikipedia – jázmina / orszagalbum – bau
