Magyarország leghíresebb kegyhelye, a görög katolikusság lelki központja. Évente félmillió zarándok és turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről híressé vált templomot, amely Nemzeti Szentély.
A pócsi egyházközség egyik híve, Csigri László a török fogságából való csodálatos szabadulásáért hálából megfogadta, hogy az Istenszülő képét megfesteti. A 70 x 50 cm méretű táblakép temperafestéssel, kötőanyag felhasználásával jávor fára készült, szigorúan alkalmazkodva az ikonfestés ősi kánonjához.
A csoda
1696. november 4-én a reggeli Istentiszteleten jelenlévő hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket, a következő napokban pedig tömegek érkeztek a templomba. A könnyezés kisebb szünetekkel egy hónapon át tartott, miközben olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott. Az egyházi vizsgálat eredményeként 36 tanú egybehangzóan vallott és tett esküt a könnyezés valódisága mellett.
Lipót császár elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. Ahol a végső helyére, a bécsi Stephans dómba került.
A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Savolyai Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet. Az eredeti pócsi könnyező kegykép a bécsi Stephans dóm déli oldalhajójának márványbaldachinja alatt, művészi oltáron kapott méltó elhelyezést, ahol azóta is nagy tisztelettel őrzik.
Az eredeti kép fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az “Isten Anyja” (MT QU) és “Jézus Krisztus” (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Jézus a nyakában görög keresztet visel. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy készítője annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.
A másolat
Az ikonról másolatokat készítettek, ezek egyike került az eredeti kép helyére Máriapócson is. Többek között Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy másolatot. Ausztriában hét templom birtokol egy-egy képet. Sem az eredeti kép, sem a másolatok soha többé nem könnyeztek, kivéve azt, amelyik Pócsra került. 1715. augusztus 1-jén a könnyek több órán át tartó áradását sok százan látták.
A kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott kisebb nagyobb megszakításokkal.
A Máriapócson található másolatot adományok veszik körül. Szúette mankók, görbe botok a gyógyulás beszédes bizonyítékai, de sokáig nyakékek, karkötők, karikagyűrűk, aranyláncok és fülbevalók díszítették a képet. Amikor az ikont restaurálták, lekerültek róla a hálaajándékok, amelyek majd az egész képet eltakarták. A kegyoltár mellett ma üvegtárolókban őrzik a fogadalmi ajándékokat, melyeket a hívek hálából ajánlottak az Istenszülőnek.
A szószék melletti falon egy pár bilincs látható: a múlt század közepe táján gyilkosság történt a szomszéd községben, Gyulajban, a szerencsétlen körülmények és a hátrahagyott nyomok mind arra utaltak, hogy egy bizonyos ottani ember követte el a gyilkosságot, aki egyébként teljesen ártatlan volt. A kállai törvényszék végül is halálra ítélte ezt az embert. Utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer elmehessen Pócsra imádkozni. Megfelelő őrizettel el is vitték, s amikor belépett a templomba, a bilincsek lehullottak róla. Ez bizonyította ártatlanságát, s ez mentette meg az életét.
A kegytemplom
A második könnyezés után a zarándokok növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a Szűzanya könnyező képéhez érkezőket, ezért indokolttá vált egy új templom építése. A Szent Mihály tiszteletére fölszentelt jelenlegi templom 1731 és 1756 között épült, kora barokk stílusban. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak basilica minor címet adományozott. 1991.augusztus 18.-án II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett a kegykép előtt, magyar nyelven.
Honlap és fotók: mariapocskegyhely.hu
Fotó: wikimedia.org by Zurgiz
