A Budai Várnegyed elismerten a Világörökség része. Nem csak a felszín feletti épületei izgalmasak, nem csak a macskaköves utcácskái, de a vár alatti összefüggő pincerendszere, termálvizet rejtő barlangjai is. A Szentháromság tér, a Mátyás-templom és a Halászbástya kihagyhatatlan.
A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető budai Várhegyre. A palota Zsigmond uralkodása alatt lett igazi uralkodói székhellyé. Mátyás a reneszánsz stílus meghonosításával szerzett a palota számára európai hírnevet. Halálával véget ért a budai vár fénykora.
Királyi palota
1686-ban a törökök ellen indított ostrom alatt elpusztult az ágyúzások következtében. A megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával barokk stílusban építették újjá. A palota Oroszlános udvara a nevét a bejáratnál őrt álló négy kőoroszlánról kapta. Az udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. Alkonyatkor a pazar díszkivilágítás elvarázsolja a hatalmas teret.
Magyar Nemzeti Galéria
A magyarországi képzőművészet fejlődését bemutató legnagyobb közgyűjtemény. A nemzet leghíresebb és legjelentősebb alkotásival.
A királyi palota egykori tróntermének előterében kapott helyet a Galéria középkori gyűjteményének egyik legjelentősebb darabja, MS mester egykori selmecbányai oltárának Vizitáció-táblája.
Budapest és környéke ⇒ legjobb szállások
A 19. századi nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős, a nemzeti képi emlékezetet generációk óta meghatározó alkotását bemutatja a galéria. A történeti festészet emblematikus fő művei mellett, mint Madarász Viktor: Hunyadi László siratása vagy Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése, Than Mór, Székely Bertalan legjelentősebb történeti festményei láthatók.
Külön terem mutatja be 19. századi festészetünk legnagyobb újítóinak, Szinyei Merse Pálnak, Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak munkásságát. Szinyei Majálisa és a Lilaruhás nő című műve a magyar festészet legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotásai. Munkácsy korai realizmusát többek között a Tépéscsinálók és a Siralomház képviseli, Paál László rövid életének pedig csaknem minden fontos műve megtekinthető.
Reprezentatív alkotások: Majális, Lilaruhás nő (Szinyei Merse Pál), Siralomház, Tépéscsinálók (Munkácsy), Búsuló Juhász (Izsó), Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (Csontváry Kosztka), Varázslat (Gulácsy), Kalitkás nő (Rippl-Rónai).
Széchényi Könyvtár
A budai várnegyedben álló nyilvános könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.
Sándor-palota
A klasszicista stílusú épület másfél évszázada – kommunista szünettel – a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, itt lakott Horthy Miklós és családja is, ma a köztársaság elnökének rezidenciája.
Mátyás templom
Budavári Koronázó Főtemplom, főoltárán a pápa által küldött koronával 2000-ben megkoronázott Mária-szobor áll, a Loretói kápolnában ősi kegyszobor, az oldalkápolnában III. Béla király sírja. A Mátyás templom freskói is híresek, és egyedülállóak a színes üvegablakai…
Halászbástya
Neoromán stílusú teraszairól csodálatos a budapesti panoráma. A millenniumi ünnepségek alkalmával kezdték építeni Schulek Frigyes tervei alapján. A középkorban itt található halpiactér mentén épült, innen ered a neve is. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták. Hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.
Sziklakórház
A Budai Vár alatt, a várhegy mélyén 10 km hosszúságú barlang és pincerendszer kanyarog, a világháború előestéjén óvóhelyet és sebészeti-légókórházat alakítottak ki a mélyben. A sziklakórház sokáig földalatti titkos objektum volt. Ma az ország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a Titkos Légókórház és Atombunker történetét, a hadiorvoslás fejlődését, a hadikórház működését.
Budavári Sikló
Európa második városi siklójaként 1870-ben állították forgalomba. A Sikló két kocsija inga jellegűen mozog, miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállítja az utasokat. A Lánchíd budai hídfője és a Sándor-palota közötti meredek, 95 méter hosszú pálya alsó és felső állomása között a szintkülönbség 50 méter.
Közlekedés: siklóval a Lánchíd budai hídfőjétől, 16A-os várbusszal a Széll Kálmán tér és a várbéli Dísz tér között.
Fotók: pixabay.com
