Trianon után a tér a múlt szimbólumává, kultuszhellyé és parádék színterévé vált. A Hősök terét a Városliget határolja, két oldalról két mutatós épület keretezi: a Szépművészeti Múzeum, a magyarországi eklektikus építészet reprezentatív épülete, vele szemben pedig a Műcsarnok neoreneszánsz palotája áll.
Mikor az ország a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplésére készült, az országház úgy döntött 1894-ben, hogy készüljön egy Millenniumi Emlékmű a Sugárút megkoronázásaként. Ez a döntés alapozta meg a Hősök tere létrejöttét.
A rendelkezésre álló rövid idő miatt persze az emlékmű 1896-ra nem készült el. Csak az Ezredéves Kiállítás főbejárata és a Műcsarnok, négy évvel később pedig megkezdődött a Szépművészeti Múzeum építése is. 1906-ra gyakorlatilag elkészült a Hősök tere: állt a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi Emlékmű, még a szobrok nélkül.
Az 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszus miatt és okán a teret jelentősen átépítették: kiirtották a fákat és a bokrokat, lebontották a szökőkutakat, és tér középső részét díszburkolattal látták el.
A térre nehezedő politikai nyomás jelentősen enyhült, amikor a Városligetből kihasítva kiszélesítették a Dózsa György utat, és kialakították a Felvonulási teret, ettől kezdve ez lett a politikai rendezvények színhelye.
Budapest és környéke ⇒ legjobb szállások
Ezután hosszú évekig csak protokolláris koszorúzások zajlottak a Hősök terén, majd 1989 júniusában itt ravatalozták fel Nagy Imre és társai koporsóját… 1991-ben itt tartott szentmisét II. János Pál.
Milleneumi Emlékmű
Két főrészből áll, a központi elem a honfoglalásra és az államalapításra, a körülötte két negyedkörben elhelyezkedő oszlopcsarnok – mintegy nemzeti panteon – az ország ezeréves történelmére emlékeztet.
A központi alapzaton Árpád és a honfoglaló vezérek lovas szobrai veszik körül a 36 méter magas oszlopot, amelyen Gábriel arkangyal szobra áll. Az oszlopközökben – Hunyadi Jánost kivéve – királyaink szobrait helyezték el uralkodásuk egy-egy jelentős mozzanatát bemutató domborművekkel. Köztük az öt Habsburg király szobrát utóbb erdélyi fejedelmek alakjaival váltották fel. Az egész mű véglegesen csak 1929-ben készült el. Az emlékmű előtt húzódik az Hősök Emlékköve.
Szépművészeti Múzeum
Pénzhiány miatt a múlt század elején egy tervező s építész párosra bízták az épület külső és belső térkialakítását és dekoratív festését, ez bizony érzékelhető is… A múzeum az egyetemes művészet emlékeit lett hivatott bemutatni.
Itt látható az ellopott és megkerült Raffaello Esterházy Madonnája, valamint a németalföldi id. Pieter Bruegel híres Keresztelő Szent János prédikációja című műve. A spanyol El Greco Férfi tanulmányfej, Krisztus az Olajfák hegyén műve és Francisco de Goya A vízhordó lány festményei. Gauguin Fekete sertései a gyűjtemény igazi különlegessége. Időszaki kiállításaik olykor igazán figyelemre méltóak. Egyiptomi kiállítása lenyűgöző.
Műcsarnok
A bazilikális alaprajzú épület 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert műépítész tervei szerint, aki később a Szépművészeti Múzeumot is jegyzete. Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a pécsi pyrogránit alkalmazásának ritkasága miatt is. A csarnok a modern kortárs művészet kiállítóterme, időszaki kiállítások sorozatával.
Fotó: Annamária Serflek képe a Pixabay -en.