Budapest talán legszebb és legizgalmasabb épülete.
A barokk elemekkel fűszerezett, neoreneszánsz palota Ybl Miklós tervei alapján született meg a kor építészetének minden leleményét hasznosítva.
Az Operaház tervezésekor Ybl a párizsi Operát vette alapul, ahol a nézőtér a díszlépcsőn át közelíthető meg. De a drezdai operaház belsőépítészeti megoldásait is felhasználta.
Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre, nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre. Az utóbbiaknál a praktikum, az előbbieknél a kényelem volt a tervező fő célja…
A belső dekorációi mitológiai jellegűek, míg a homlokzat szobor és díszítő elemei a zenetörténet nagy mestereit jelenti meg. Az előcsarnok különös pompáját az aranyozott dongaboltozatának és a fekete-fehér mintázatú mozaik padlózatának köszönheti.
Az Operaház falfestményeinek zömét Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra a zene elementáris, felemelő vagy kárhozatba taszító hatása…
A díszlépcső lenyűgöző, az Operaház egyik legszebb része. Az aranykazettás tükörmennyezetén Than Mór festménye a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.
Budapest és környéke ⇒ legjobb szállások
A patkó alakú, háromemeletes nézőtér tere lélegzetelállító, Lotz Károly monumentális mennyezetfreskója és a bronzcsillár alatt minden emeletsor más-más kiképzésű – a látvány mégis egységes.
A színpaddal szemben található a két emeletet átfogó királyi díszpáholy.
Az udvari fogadószalonok ma részben a közönség számára is hozzáférhetők – Székely Bertalan-teremben látható az operaházi emlékgyűjtemény.
Az Operaház 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, művészeti hírnevét az 1888-ban kinevezett igazgató, Gustav Mahler teremtette meg. Ő mutatta be először Mascagni Parasztbecsületét, amelyet a budapesti siker indított el világhódító útjára. Számos legendás külföldi művész is énekelt e színpadon: Cecilia Bartoli, Monserrat Caballé, Placido Domingo, Luciano Pavarotti, José Cura, Juan Diego Flórez.
Honlap és fotók: opera.hu
Fotó: wikipedia – fred romero
