Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.
A klasszicista stílusú múzeumépület alapítója gróf Széchényi Ferenc, tervezője Pollack Mihály építész volt. Gróf Széchényi Ferenc nagycenki gyűjteménye képezte az alapanyagát. A múzeum meghatározó szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában.
1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom nyitánya lett, s bár nem, de a hagyomány ragaszkodik hozzá: itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.
Legjelentősebb kincsei között megtalálható a koronázási palásttól a vasfüggöny lebontásáig ívelő időszak minden jellegzetes dokumentuma és tárgyi eszköze.
Koronázási palást
Eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá. A ráhímzett felirat szerint Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet aranyszállal hímzett díszítés borít.
Budapest és környéke ⇒ legjobb szállások
Hátán Y alakú kereszt. Az első adat, amelyben a palást szerepel, egy III. András koronázásáról szóló feljegyzés, amely szerint “a király olyan öltözékben volt, amit már Szent István is viselt”.
Különleges kincsek
⇒ Monomachosz-korona: a világon egyedülálló, a bizánci császári udvarban készült koronát a 11. század második felében földbe rejtették, 1860-ban eke szántotta ki Nyitraivánka határában. ⇒ Jankovich-nyereg: Zsigmond király és neje, Cillei Borbála királyné által 1408-ban, 22 taggal megalapított Sárkányrend a Szent György által legyőzött sárkányról kapta nevét. A rend tagjai között volt többek között a hírhedt Dracula – Vlad Ţepes havasalfödi vajda is, akihez a hagyomány a Jankovich-nyerget kapcsolja. ⇒ A Mária Terézia által alapított Szent István-rend jelvénye, a királynő viseleti példánya (1764) ⇒ A Lánchíd alapkőletételénél használt dísz-vakolókanál (1842) ⇒ Erzsébet királyné fűzője: a királyné olyan szoros fűzőt viselt, hogy csak 15 perccel a merénylet után vették észre a súlyos szúrt sebet, az igen szűk selyem ruhaderék megakadályozta a seb erősebb vérzését. ⇒ Nobel-díj: Szent-Györgyi Albert professzor a C-vitamin kimutatásáért kapott díját a múzeumnak ajándékozta, amely meg is tekinthető.
Honlap és fotók: nemzetimuzeum.hu
Fotó: wikipedia – EtelkaCsilla
