Ahol a Tenkes kapitányát forgatták…és ahol Mária megjelent a hívőknek…
A siklósi vár
1395 körül került a Garák kezébe, Gara Miklós nádor, amikor a magyar főurak fellázadtak Zsigmond ellen, a királyt a siklósi várba menekítette, a király kedvenc szobája ma is látható.
Perényi Péter koronaőr idején – a mohácsi csata után – Siklóson őrizték a koronázási jelvényeket, utóbb Kanizsai Dorottya siklósi várúrnő temettette el a Mohácsi csata halottait.
A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat, a korszaknak számtalan emléke megmaradt, a legszebb közülük a mai álló dzsámi, ma a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.
A siklósi várat utolsóként a világutazó és madagaszkári király Benyovszky Móric ükunokái birtokolták, a család a hadi kincstárnak adta el.
A várat évekkel ezelőtt felújították, gyönyörű lett a kápolna és loggiája, újra látogatható a Kanizsai Dorottya-kert és a hajdani várúrnő eredeti imafülkéje, a várszínházban koncertek, színielőadások váltják egymást nyaranta.
Siklós és környéke ⇒ legjobb szállások
A vár szomszédságában található bástyás-meglepetéses termálfürdő hideg és meleg vizes medencékkel, gyermek- és élményfürdőkkel, szauna világgal, sportpályákkal nyújt kikapcsolódást, s közele remek szállásokat is kínál.
Máriagyüd
A siklóshoz tartozó Máriagyűd Magyarország egyik legjelentősebb zarándokhelye, a kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVII. századi Mária-jelenések miatt nevezetes.
Napjainkban az 1713-ban kapott újabb kegyszobor előtt tiszteleghetnek a zarándokok.
Szent István a Pécsváradra telepített bencés atyákra bízta ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban találták meg a korai keresztények által a forrás mellé állított kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje.
II. Géza király 1148-ban – a közeledő bizánci hadsereg miatt – itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és fogadta meg, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet. Az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi.
Siklóst később megszállják a törökök…a kegyszobor elvész. Amikor a katolikus hitélet újra feltámad, kegyszobrot kap a templom, de ezt a másodikat 1704-ben a Rákóczi-szabadságharc miatt Eszékre menekítették, ma is az ottani ferences templom őrzi.
Napjainkban az 1713-ban kapott újabb kegyszobor előtt tiszteleghetnek a zarándokok. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. A szentély falát alul a hála-táblák borítják. 1805-ben VII. Pius pápa elismert kegyhellyé nyilvánítja.
♦ Szentkút A kegytemplomtól keletre található szentkút vizét a gyűdi-korsókban vitték haza a zarándokok. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik. ♦ Mária jelenés A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, s miután többször és többen is látták Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
Honlap és fotók: siklos.hu | mariagyud.hu
Fotó: orszagalbum-gerencsér gyula / wikipedia – takk
