Szentkút Ferences kolostora és temploma csodálatos erdős és hegyvidéki környezetével az egyházi turizmus egyik bázisa.
A zarándokok sokasága miatt az Aba nemzetséghez tartozó Verebi család építtette Verebély községben az első kegytemplomot, még a 12. században. A kegyhely a török hódoltság előtt élte fénykorát. 1700-ban XI. Kelemen papa elfogadta a csodás gyógyulásokat hitelességét, s kőkápolna épült a forrás mellett. A mai kegytemplomot 1758-63 között emelték, a Szűzanya kegyszobra az első kápolnából került ide.
A templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja is.
A templom közeli barlangban az 1700-as években még remeték éltek – oltárt, két kápolnát, több hálót , konyhát is vájva a puha mészköbe.
A csodatévő forrás fakadása
Szent László király uralkodásának idejében a kunok háromszor is betörtek a magyar földre. Egy alkalommal a kunok a Cserhát erdőiben, a hegyek között kerestek menedéket László üldöző serege elől. László, mint jó hadvezér egy kisebb csapat kíséretével maga is hírszerző útra indult. A mai Szentkút völgyében haladt előre, amikor a lappangó kunok megtámadták. Széles és mély szakadék zárta el a menekülés útját. De a király sarkantyúba kapta Szög nevű paripáját, és egy vakmerő szökkenéssel átugratta a szakadékot. Az üldöző sereg megdöbbenve torpant meg a csodálatos ugratás láttán. László lovának patája a kemény kőbe úgy belesüppedt, a patkószegek nyomából, vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel – ott, ahol most Szentkút forrása van.
Gyógyító erő
A szentkúti forrás a fennmaradt iratok szerint egy néma pásztorfiúval tett először csodát. Elmaradva apjától s vizet keresve megjelent neki a Boldogságos szűz és egy ló pata alakú mélyedésre mutatott, amiben víz csillogott. A fiú ivott és nyomban apja után kiáltott… Apja ásta ki a kutat a mélyedésből, ahol a csodás gyógyulás történt. A kút vize az évszázadok során többször is gyógyító erejűnek bizonyult, fedelet kapott, zarándokok keresték fel.
Szentkút és környéke ⇒ legjobb szállások
Búcsújárás
A gyöngyösi ferencesek szervezték és vezették. 1400-ban IX. Bonifác pápa a verebélyi Nagyboldogasszony templomnak búcsút engedélyezett és szokatlanul nagy számban, 12 gyóntatót alkalmazását engedélyezte. Ezt a zarándokok sokasága indokolta.
A Szent László-forrás az idők folyamán változásokon ment keresztül. Eltűnt a sziklatömbön bugyogó forrás, eltűnt a szakadék fenekén lévő patkónyomból felszökő víz is, mindössze csak az a pár gyengén szivárgó erecske folydogál. Csapadékosabb időszakokban bővízűbb, szárazabb időben pedig alig lehet észrevenni a víz szivárgását.
Honlap és fotók: szentkut.hu
Fotó: orszagalbum – stuksza
