Civis Város. Kálvinista Róma… ezen nevekkel illették az évszázadok során. Amúgy meg simán Debrecen, s amúgy kétszer /1848–49-ben, és 1944-ben/ volt az ország fővárosa.
Nagyerdő
Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa, a debreceni nagyerdő a nevét valószínűleg nem az erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A homoki gyöngyvirágos tölgyes legtermetesebb fái, a kocsányos tölgyek 25-26 méterre is megnőnek. 1939-ben itt hozták létre az ország első természetvédelmi területét. Ma már az egész Nagyerdő védett. A Nagyerdőben található a debreceni egyetem is.
Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje. A kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel.
A közeli Simonyi út névadója, Simonyi József óbester (ezredes) a legvitézebb magyar huszár, végigküzdötte a napóleoni háborúkat. Az 1810-es években került Debrecenbe. Huszárjaival kialakította a Simonyi gátnak nevezett utat, saját költségén jegenye, juhar- és nyárfacsemetékkel ültette végig. A legenda szerint minden fához 1-1 huszárt állított strázsának, hogy ki ne tördeljék a fákat. A kiszáradt fák helyére hársfákat ültettek.
Református Nagytemplom
Debrecen jelképe a reformtus nagytemplom, Móricz Zsigmond így jellemezte: két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel… Mondhatnánk többet s jobbat? Aligha, legfeljebb valami szárazat: a templom kelet-nyugati mellékhajói 55 méter hosszúak, az úrasztalt Dohányosi József debreceni asztalos készítette, Kossuth karosszékét pedig Derecskei József és felesége adományozta a templomnak 1842-ben. A padok is helyi mesterek munkái – háromezer embernek kínálnak ülőhelyet.
Az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a Nagytemplomban ülésezett.
Református Kollégium és Nagykönyvtár
Debrecen életével több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformáció: nem csoda hát, hogy a Református Templom mellett a Református Kollégium is – amelyet az ország iskolájának neveztek – kiemelkedő szerephez jutott.
Híressé vált magyarok egész sora, Kölcsey Ferenc, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály koptatta itt a padot, de kötődött ide Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály is.
Debrecen ⇒ legjobb szállások
Az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot itt szövegezték és vitatták meg a képviselők. A Nagytemplomban hirdették ki. A Kollégiumban működött az a nyomda, amely a szabadságért harcoló ország pénzét, a Kossuth-bankókat nyomta.
A kollégiumi múzeum őrzi Csokonai fuvoláját, Arany János pipáját, Petőfi Sándor poharát, Kossuth Lajos levéltárcáját és vízipipáját. Az árkádos folyosón egy apró harang: ez volt az iskolai csengő. S a kicsapott diákokat búcsúztatták vele.
A kollégium Nagykönyvtárának egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak. 114 a világon egyetlen példányban fennmaradt művet (unikumot), s a régi magyar irodalom 1700 előtti emlékeiből mintegy 1600 ritkaságot őriznek itt.
A gyűjtemény becses darabjai a híres diákok, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc és Ady Endre kéziratai. A hálás diákok értékes könyvekkel gyarapították az Alma Mater könyvtárát.
Híres városlakók
A Csapó utca a város egyik legősibb utcája. 1849-ben viselhette volna a Költők utcája nevet is. Vörösmarty Mihály itt lakott a családjával együtt. Itt lelt otthonra Petőfi Sándor feleségével és kisfiukkal, Zoltánnal. Itt látogatta meg őket Arany János. Lakott ezen az utcán Jókai Mór, Vas Gereben és Vachott Sándor is. | Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője a Piac utca 58-ban élt, a ház falán ezt egy emléktábla tanúsítja, amely Tóth Árpád költő apjának, Tóth Andrásnak műve. | A Miklós utca 9. számú házban lakott Jókai Mór 1849-ben, a 12. szám alatt élt Móricz Zsigmond kisdiák korában, 1893-1894 között. | A Hatvan utca 23. számú ház helyén állt Csokonai Vitéz Mihály szülőháza. A 44. szám alatt a Főreáliskola, tanulója volt Tóth Árpád.
Líciumfa
A Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű 200 éves líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. De a fává terebélyesedett lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva.
A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” – válaszolta Bálint pap, és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt…
Az ördögcérnabokor – lycium halimifolium – országszerte nő, így is szokták emlegetni: “sem fű, sem fa”. A fává nőtt lícium botanikai ritkaság. A lícium-fa kora mintegy száznyolcvan év. A Méliusz-házat 1740 körül lebontották, s helyén egyházi épületet emeltek – ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a késő barokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt, ami még mindig látható.
Strand és Aquatikum
Gyógyvize jótékony hatású a reumatikus megbetegedésekre. A gyógyfürdőhöz szorosan kapcsolódik a strand-fürdő, májustól szeptemberig feszített víztükrű medence, hullámfürdő, pancsoló, gyermekmedence, gyógymedence, park, játszótér várja a vendégeket. A hatvanhat méter átmérőjű kupolacsarnok alá épített élményfürdőt trópusi növények teszik mediterrán hangulatúvá. Közvetlen az átjárás a termálfürdőbe és a gyógyászati részlegbe.
Agóra Tudományos Élményközpont
Közérthetővé és élményszerűvé varázsolja a tudományos ismereteket, életünk mindennapi csodáit. A látogatók több mint harminc izgalmas interaktív játékot próbálhatnak ki, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek és egy csillagvizsgáló segítségével kémlelhetik az eget, tanulmányozhatják a Napot, a bolygókat és más égitesteket.
Honlap és fotók: www.debrecen.hu
Ildiko Nadas képe a Pixabay -en. / orszagalbum.hu by wolfbrat
