Ez az a város, ahol Katona József főügyész – a Bánk bán írója – az ország legszebb városháza előtt halt meg, a szíve vitte el, munkába menet. A hírös Cifra palota egykori kaszinójában meg helyi mágnások játszották el vagyonukat, hogy utána méltósággal főbe lőjék magukat. Amúgy egy életvidám város. Cifra város sok vidámsággal…
Majolikás Városháza
A Kecskeméti Városháza klasszicista stílusú, Lechner Ödön tervei szerint építették 1893 és 1897 között. A francia, angol és felvidéki szász városi reneszánsz stílusjegyeit hordozza – a magyar népművészet motívumkincsét megelevenítő falburkoló kerámiával ötvözve. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Ormán a honalapító Árpád fejedelem szobra, az oromzati részben és a második emeleti ablakok között, a tetőpárkány alatt: Árpád, Zrínyi, Thököly, Mátyás, Szent István relief arcképe látható… A díszterem két fali freskója Székely Bertalan alkotása. Az egyik a Vérszerződést, a másik I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A másik két falfelületen történelmünk nagyjainak sorfala… (A bejárattól jobbra eső falfelületen, a vakolat alatt Horthy Kecskeméti bevonulásának ábrázolását rejti.)
Kecskemét ⇒ legjobb szállások
A Városháza homlokzatának közepére harangjátékot építettek, napközben, egész órakor 10 dallama közül Kodály Zoltán Háry-szvitje, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű verbunkja is felcsendül a 32 harangocska által.
Ebben az épületben dolgozott 10 éven át ügyészként Katona József. 1830-ban a bejáratnál esett össze, és halt meg. A Városháza előtti emlékkő feliratán ez áll: “Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának.”
Katona József Színház
A Városházával egy időben épült, a Millenium alkalmára, 1896-ban avatták fel. Hajdan, 1833-tól a Korona Vendéglő (a mai Malom Bevásárló-központ helyén) udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszotta 1843-ban vándor-színészként – nagy sikerrel – a Lear király bolondjának szerepét Petőfi Sándor. Az épület több nagyszabású film forgatási helyszínéül (Mephisto, Az operaház fantomja, Wagner) is szolgált.
Magyar Naiv Művészek Múzeuma
A múzeum a klasszikus és kortárs magyar naiv festők és szobrászok alkotásait gyűjti egybe, a naivitás lebilincselő és lélekmelengető. Nem giccs. látásmód.
Cifrapalota
A szecessziós palota a város ékessége, a Rákóczi út sarkán áll. A múlt század elején épült, homlokzatán a lila majolikamezők, valamint a mázas tetőcserepek és a kis kémények a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Eredetileg bérpalotának épült. Földszintjén üzletekkel. Legdíszesebb terme a Pávás terem, egykor a kaszinó dísztermeként működött. Ma a Kecskeméti Képtárnak ad helyet, többek között Mednyánszky László képeivel…
Kodály Intézet
A mai vasútállomás épületében 1882-ben született Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató. A Barátok temploma mögötti sétálóutcában áll a híres Kodály Intézet, amely a Kodály módszert elsajátítani kívánó magyar és külföldi zenetanárokat fogadja.
Kecskeméti fürdő
Hat medence, hatpályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőség várja a strand és a napfény szerelmeseit. Közelében épült egy modern versenyuszoda is. A fürdőben gyermek-, élmény-, aktív strandmedence, valamint 50 méteres úszómedence és három különböző hőmérsékletű termálmedence. A termálvíz az alkáli hidrogénkarbonátos jódos-brómos gyógyvizek csoportjába tartozik, mely különösen mozgásszervi megbetegedések gyógyításában segít. Az élménymedencében pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár. Az aktív strandmedence 70-140 cm-es mélységű. A száguldás megszállottjait 6 pályás csúszdapark szolgálja: ikercsúszda, kamikaze, hidrocső, őrült folyó, feketelyuk és egy 12 méteres indítómagasságú csúszda.
Bolygóközi séta
Kecskemét főteréről indulva különös bolygóközi túrát tehet a látogató. Űrhajó és szkafander nélkül… Lakatos Pál Sándor szobrászművész a Nap és a naprendszer bolygóinak méret- és távolságarányos makettjeit 3,3 milliárdos kicsinyítésben helyezte el a város főterén. A Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars a Városháza épülete előtt is elfért, a Jupiter a Hirös Forrás szökőkút mellett, a Szaturnusz makettje a belvárosi Világóra előtt látható, míg a Plutó – arányos távolsága alapján a Planetáriumban búvik meg. Bár utóbbit ma már nem a bolygók közt tartják számon a csillagászok. Az egyedülálló, Naprendszer -túrához hasonló szemléltetés csak Svájcban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban található. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb.
Háromszoros panoráma
Aki fentről akar letekinteni a városról, három magaslat közül is választhat itt, ezen alföldi tájon. A Kossuth téren a Nagytemplom 35 méter magasan lévő körerkélyéről, a Malom Központ emeleti tetőteraszáról hétköznap éjfélig, hétvégén hajnali 4 óráig, és a Benkó Zoltán Szabadidő Központban álló 40 méter magas Vízműdombról. Mind a háromról remek a panoráma.
A beszélő köntös ⇒ csodás ruhadarab történetét a város jegyzőkönyvében rögzítették 1668-ban, az esemény után 72 évvel. 1596-ban az Eger ellen induló III. Mohamed maga elé hívatta Kecskemét vezetőit. Az elöljárók hihetetlenül bőkezű ajándékot vittek, s a szultántól egy csauszt (őrző törököt) kértek, aki a portyázó csapatoktól megvédelmezheti a várost. Csauszt nem kaptak, de egy köntöst igen. Azzal az útmutatással, hogy ha török háborgatná a várost, mutassák meg a kaftánt. A portyázó török csapatok érkezésekor a szultán tanácsa szerint a bíró magára vette a köntöst. Amikor a katonák közelebb értek, leugráltak lovaikról, és letérdelve megcsókolgatták a köntös szegélyét. A város elöljárója parancsait követték: maradhattak vagy menniük kellett tovább. Hogy a köntös sorsa mi lett, arról nincs hiteles feljegyzés, de Mikszáth Kálmán regényt kerekített a történet köré, A beszélő köntös címmel.
Honlap: kecskemet.hu
Fotó: orszagalbum.hu by Bau