Az apátság 1814-ben vált önállóvá, ettől kezdve Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. Az arborétumot is az apátság alapította a Bakony fáinak és növényeinek a megmentésére.
A Bakony erdejének sűrűjében a ciszterci kolostort a rend hazai pártfogója, III. Béla király (1182) alapította, a francia Champagne-i Clairvaux filiájaként. A virágzó kolostort a törökök feldúlták. Csak a török kiűzése után több mint egy évszázaddal telepedtek meg ismét a szerzetesek Zircen (1726).
Az apátság 1814-ben vált önállóvá, ettől kezdve Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja, az oktatásban jelentős szerepet betöltve a pécsi és fehérvári, majd a bajai és budai ciszterci gimnáziumot is fenntartották. 1950-ben a zirci kolostort megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza.
Apátsági templom
A késői építésű, hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság, a barokk és a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. A templombelsőt eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át.
Az idők folyamán többször átfestették, az arcképeket hol glóriázták, hol megfosztották tőle, az arcvonások is változtak, szerzetesek képmását tükrözték, szakállal vagy anélkül, ma a restaurátoroknak köszönhetően ismét az eredeti réteg látható, eredeti szépségében. A Zirc alapítását követő 800 éves jubileumának évében a templomot IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.
Műemlékkönyvtár
Az apátság főbejáratán át vörös márványlépcső visz a második emeleti műemlékkönyvtárba. Lebilincselően szép már maga a könyvtár berendezése is, nagytermének intarziái világhírre tettek szert, ezt egy helybéli asztalosmester és öccse faragták bakonyi habos kőrisből. A gyűjtemény alapköteteit Heinrichauból hozták a ciszterci szerzetesek,
a könyvtár 65.000 kötetéből 70 a 15. századból való, ritka értékes ősnyomtatvány.
A könyvtár ritkaságai közé tartozik a Thuróczy Krónika 1488. augsburgi kiadása és a Schedel Krónika, amely 1493-ban, Nürnbergben készült. Különös kincse a Werbőczy István Hármas könyvének Heltai Gáspár által 1571-ben Kolozsvárott nyomtatott, magyar nyelvű kiadása, mely a magyar szokásjog fontos forrása volt évszázadokon át. A 19. századi Flora Universalis kötetei az akkor ismert összes növény kézzel színezett ábráit tartalmazza.
Arborétum
Egykor III. Béla vadaskertje volt itt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.
Zirc és környéke ⇒ legjobb szállások
Ez ma az ország legmagasabban fekvő élőfa- gyűjteménye. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Az arborétumot a Cuha patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplál, szép fűzfákkal a partján. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor él az arborétumban, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették.
Honlap és képek: zirciapatsag.hu
Foto: wikipedia – civertan, kit36